A decemberben elfogadott költségvetési számoktól eltérő mutatók nem jelentenek - a sokak által vízionált - több száz milliárd forintos bevételkiesést – mondta lapunkank Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. (Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök ma reggel az MTV-ben arról beszélt, hogy az inláció a tervezettél alacsonyabb mértékű, ám a GDP visszaesése a jelenleg várnál nagyobb, 2-3 százalék lesz.)

A hitelintézetnél 2,8 százalékos GDP csökkenéssel számol, ezzel kalkulálva 64-80 milliárd forint bevételt kellene "találni" a kormánynak. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a tartalékokra is szükség lehet, ami számításaik szerint most 192 milliárd forintra tehető. A bevételkiesés összetételét taglalva az elemző elmondta, hogy szerinte a fogyasztás csökkense miatt az áfabevétel kevesebb lesz a vártnál. (A fogyasztás mérséklődése ugyancsak 2,8 százalék körül alakul, míg a kormány 3,1 százalék mínusszal számol.) E mellett minden jel szerint a regisztrációs adó területén is markáns elmaradások keletkeznek, hiszen az autóeladások drasztikus zuhanását minden elemzés és szakmai szervezet is valószínűsíti - persze ez önmagában nem hatalmas tétel, de mindenképpen kiesés.

A beruházások is drámai mértékben zuhannak, elsősorban a lakásépítések számának további mérséklődése miatt. De jelentősen mérsékeltebb lesz a vállalatok fejlesztési szándéka is. Ezzel persze összefüggésben van azzal, hogy a bankok a projektfinanszírozásal szinte teljesen leállnak. A helyzetet javíthatja, hogy a várakozások szerint - miután Brüsszel is a visszaesés mérséklésében érdekelt - az uniós projektek felgyorsulhatnak. Suppan Gergely úgy véli az SZJA és a TB bevételek is szerényebbek lesznek a költségvetésben elfogadottnál – már csak a foglalkoztatottág szűkülése miatt is –, ezt azonban a tartalékokból fedezni lehet. Viszont a nyereségadóból származó bevételek elmaradása már jelentős, több tízmilliárdos tétellé válhat, miután ezen a soron a kormány növekedéssel számol, ám recessziós környezetben az alighanem csak kincstári optimizmus. 

Arra a kérdésre, hogy a szerinte az említett legfeljebb 80 milliárdot hol tudja megtalálni a kormány Suppán úgy válaszolt: a kézenfekvőnek tűnő áfaemelést semmiképpen sem támogatná. A magyar gazdaság rettenetesen túl van adóztatva, ez csak tovább rontana az amúgy is depressziós hangulaton. Az viszont megoldás lehet, hogy ha az olajárak a jelenlegi szinten befagynának, akkor a gáz ára az év második felétől drámaian csökkenne. Ebben az esetben a kormány kihátrálhatna a gázárkompenzáció mögül. Felvetésünkre hozzátette: ez persze csak "töredék tétel" lenne, hiszen mindez már csak az év végére eső fűtési szezonban vinne el kevesebbet a "konyhapénzből". Hozzátette, ha az olajárak esetleg mégis emelkednének ezt a lépést akkor is meg kellene tenni, csak ekkor mindez nagyobb fájdalmat okozna. Ez önmagában egy nagyon komoly tétel lenne, a fennmaradó körülbelül 20 milliárd forintot a minisztériumoknál fűnyíróelvszerűen elindított elvonások alapján pedig össze lehet szedni. 

Azzal Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője sem értett egyet, hogy a változó gazdasági helyzet miatt a tervezetthez képest 200-300 milliárd forinttal nagyobb lenne a hiány. Ennek nagysága legfeljebb 100 milliárd forint körül alakulhat – fejtegette. Abban egyet értett Suppan Gergellyel, hogy ennek legnagyobb eleme a várttól elmaradó nyereségadó lesz. Hangsúlyozta, hogy már csak azért sem vár az említettnél nagyobb lyukat a költségvetésben, mert a kormányzat meglehetősen komoly fogyasztáscsökkenéssel számolt, és a tervezettnél súlyosabb recesszió a költségvetési bevételek szempontjából kevésbé döntő tételek miatt következik be.

A tartalékok is tompítják a hatást. Ahhoz, hogy a költségvetés mégis tartani tudja a 2,6 százalékos államháztartási hiányt, a hiányzó bevétel pótlására legkézenfekvőbb megoldásként az – akár 3 százalékpontos – ÁFA emelést tartja, mert ez a jelenlegi helyzetben nem okozna inflációs gondokat.

Az ÁFA emelés viszont akkora bevételt eredményezne, amely önmagában bőven pótolná a várnál nagyobb GDP visszaesésből és kisebb inflációból adódó hiányt. Az elemző azonban hozzátette, hogy a strukturális reformok megkezdésére mindezek ellenére szükség van. Már csak azért is, mert az IMF elnök tegnapi látogatásakor is utalt rá: a helyzet nagyon törékeny. A befektetők - eddig visszatért - bizalma pedig nagyon könnyen elillanhat. Könnyen feltámadhatnak az ország adóssághelyzetével kapcsolatos kételyek az alacsony növekedési kilátásaink miatt, s ebben a helyzetben már nem lesznek elegendőek a tűzoltó jellegű, rövidtávú megoldások. Ekkor a bizalom visszanyeréséhez már elkerülhetetlenül fel kell mutatnunk, hogy hosszú távon milyen lépésekkel szeretnénk az országot magasabb növekedési pályára állítani. Kondrát Zsolt is hozzátette, ha az ÁFA emelés mégsem lenne elegendő, akkor a minisztériumokon a fűnyíróelv szerint "végigfuttatott" takarékoskodással is lehet még találni tízmilliárdokat.

- Úgy látjuk, hogy a költségvetés kisebb GDP növekedésből fakadó bevételkiesése 100 milliárd forint körüli, igaz azt azért meghaladó tétel lehet - mondta Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője. Ebben a helyzetben egy áfaemelést az egyik lehetséges megoldás lenne. Szerinte már 2 százalékpontos növelés is befoltozná a keletkező lyukat. Azt ő is megemlítette, hogy az inflációs környezet erre most lehetőséget is ad. Rávilágított azonban egy másik "megoldásra" is.
 
Korántsem biztos, hogy a kormány mereven ragaszkodik majd a 2,6 százalékos államháztartási hiányhoz. Ha az 2,9 lenne arra is rábólintana. Lényeg az, hogy 3 százalék alatt maradjon. Ez pedig azt jelentené, hogy nem kellene az előbb említett forrást teljes egészében előteremteni.