Kezdődik: Matolcsy saját embereivel tölti fel az MNB-t
Összesen hatfős vezetői stábot visz magával a jegybankba Matolcsy György – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb közleményéből.
Balog Ádám volt adóügyi helyettes államtitkár most már MNB-alelnök, ahogyan Pleschinger Gyula egykori pézügyi államtitkár is a Monetáris Tanács tagja (és a hónap végén megürülő alelnöki poszt várományosa).
Matolcsy rajtuk kívül még öt ügyvezető igazgatót nevezett ki.
A monetáris politika megvalósításáért felelős ügyvezető igazgató Palotai Dániel lesz, aki korábban a nemzetgazdasági minisztérium makrogazdasági főosztályvezetője volt.
Csizmadia Norbert, a nemzetgazdasági tárca eddigi tervezés-koordinációért felelős államtitkára a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgató lesz a jegybankban.
Nagy Róza, a nemzetgazdasági minisztérium korábbi közigazgatási államtitkára pedig, mint megírtuk, főigazgató lesz, és a közlemény szerint "a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jogszerű és hatékony működéséért felel". A pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért
Nagy Márton ügyvezető igazgató felel majd, ő korábban is ezen a területen dolgozott a jegybankban, igazgatói beosztásban.
Sándor György eddigi ügyvezető igazgató továbbra is az intézmény működtetéséhez kapcsolódó feladatokat végzi majd – korábban is ez volt a feladata.
A nemzetgazdasági tárca korábbi győzelmi jelentéseire hajazó stílusban íródott közleménye szerint az átalakítást az indokolta, hogy "a Magyar Nemzeti Bank új elnöke nem ért egyet elődjével, aki a jegybankban egyszemélyi irányítási rendszert vezetett be." Vélhetően ezzel reagálnak azokra a hírekre, melyek szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként úgy változtatta meg a jegybank alapító okiratát, hogy Matolcsy György jegybankelnök gyakorolhassa minden munkavállaló felett a fontosabb munkáltatói jogokat (szerződéskötés, elbocsátás, fizetés megállapítása).
A közlemény szerint az új vezetés öt ügyvezető igazgató alá szervezi a feladatokat – és helyreállítja az igazgatóság korábbi jogkörét.
A közleményből kiderül, hogy a jegybank vezetése új szervezeti működési szabályzatot fogadott el, ám ezt – a korábbi gyakorlattal ellentétben – egyelőre nem jelentették meg az MNB honlapjának hivatalos dokumentumok közzétételére létrehozott aloldalán. Ennek csak azért van jelentősége, mert a jegybank átlátható működését különösen fontosnak értékelik a piacokon.
Az új szervezeti ábrából nem következik nagy átalakítás. Annyi történik e szerint, hogy az eddig is létező igazgatóság – amelynek tagja volt az elnök és a két alelnök – bekerült az ábrába, miközben mindegyik alelnök ugyanazokért felelős, mint korábban.
Érdekes, hogy az ábrában nincs helye Balog Ádám frissen kinevezett alelnöknek. Az egyes területek ellenőrzése ugyanúgy a két eddigi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia alá tartozik, mint korábban. Igaz, Karvalits Ferenc március végén távozik (az ő helyére nevezhetik ki Pleschinger Gyulát), míg Király Júlia júliusban.
Vizsgálat is lesz és költségcsökkentés
Az MNB azt is közölte egyúttal, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által az MNB-ben feltárt törvénysértések kivizsgálása érdekében a jegybank új vezetése első munkanapján kezdeményezte a működési terület azonnali és átfogó ellenőrzését.
Szintén az ÁSZ-vizsgálatra hivatkozva közölték, hogy a vezetés "kezdeményezte" a kifogásolt egymilliárd forintos prémium- és bónuszalap azonnali 25 százalékos csökkentését is (ebből az alapból például olyan felháborítónak titulált kifizetések is történtek, mint a cafeteriajuttatás, vagyis az ebédjegy).
A működési költségek csökkentése érdekében a vezetés ezenkívül indítványozta az üzemeltetési területet érintő 20 százalékos költségcsökkentést. Ezt azonban csak két éven belül kell végrehajtani.
Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék éppen mandátuma lejárta előtt indított alig burkolt támadást Simor András jegybankelnök és az MNB vezetése ellen. Két lényeginek ítélt megállapításukat az MNB tételesen, negyven oldalas riposztban cáfolta. Az egyik állítás az volt, hogy az MNB jogtalanul szolgáltatott ki bizalmas kereskedelmi banki adatokat a Magyarországot hitelező Nemzetközi Valutaalapnak.
Mint az MNB belső vizsgálatából kiderült, ügyintézői mulasztás miatt a banki hozzájárulásokat nem kérték be időben, de utólag valamennyi pénzintézet jogfenntartás nélkül megadta az engedélyét. Ennél gyengébb volt a másik vád, miszerint az MNB elektronikus iratkezelése 2009 óta nem auditáltan zajlott.
Ezt is cáfolta Simor, hangsúlyozva, hogy ez idő alatt emiatt senkit sem ért semmilyen kár. A Jobbikot nem elégítette ki a jegybank cáfolta, ezért feljelentést tett a MNB-ben történt „súlyos gazdálkodási szabálytalanságok”miatt.
Domokos László ÁSZ-elnök cáfolta ugyan, hogy mindennek politikai háttere lett volna, esetleg megrendelésre cselekedtek volna, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt azonban múlt hétfőn bebizonyosodott, hogy bármit is mondjon Simor, a kormánypárti kétharmadot az egyáltalán nem érdekli.
Puskás Imre fideszes bizottsági alelnök kész „ítélettel” érkezett az ülésre, amit aztán némi módosítással meg is szavaztatott a kormánypárti bizottsági tagokkal. Ennek lényege, hogy határozatban szögezték le, miszerint az MNB-ben szabálytalanságok történtek.
Az új vezetők
Balog Ádám a jegybank alelnöke 2003-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, majd 2005-ben a Community of European Management Schools International Management mesterszakán, 2007-ben pedig jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Pricewaterhouse Coopersnél 2003-tól dolgozott adómenedzserként, 2010-től helyettes államtitkár volt a Nemzetgazdasági tárcánál.
Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács külsős tagja, akit esélyesnek mondanak a március végén megüresedő alelnöki posztra a jegybankban 1977-ben építőmérnüki, 1981-ben városgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett, 1989-1990-ben vállalati finanszírozási képzési programokon vett részt Hollandiában, és Ausztriában. Pénzügyi szakértői oklevelet 2001-ben szerzett. Tíz éven át, 1990-től volt az OTP Értékpapír Rt. Vezérigazgatója, majd három éven át a raiffeisen vezérigazgató-helyettese. Saját céget alapított és vezetett 2004-ben, majd 2007-ben az Első Agro Hitel Zrt elnöke lett. Az Államadósság Kezelő Központ vezetésére 2010-ben kérték fel, majd 2011-ben nevezték ki adó- és pénzügyekért felelős álamtitkárrá.
Palotai Dániel, a monetáris politika megvalósításáért felelős ügyvezető igazgató (aki vélhetően az egyik legfontosabb területet, a monetáris stratégia és közgazdasági elemzést veszi majd át) 2004-ben végzett a Corvinuson, majd az MNB közigazgatási főosztályán végzett elemzési és kutatási feladatokat. Karrierje 2007-ben az Európai Központi Banknál folytatódott, ahonnan 2010 novemberében tért haza a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági főosztályának vezetésére.
Csizmadia Norbert, egy eddig nem létező területet visz majd a jegybankban fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatóként. Monetáris tapasztalatokkal nem rendelkezik, 1999-ben település és területfejlesztő geográfus, 2001-ben turizmusfejlesztő geográfus diplomát szerzett. Matolcsy György első minisztersége idején, 2000-2002 között dolgozott a gazdasági Mininisztériumban, mint Csévfalvay Zoltán (jelenleg a nemzetgazdasági tárca parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára) szakmai titkára. A kormányváltást követően hivatalos életrajza szerint ír Uniós szakértők mellett dolgozott, 2005 őszén a Gazdasági Konzultáció titkára lett. Ezt követően 2007-től 2010-ig a Belváros Szíve - Főutca programjának szakmai előkészítésében vett részt, 2010. júniusától a Nemzetgazdasági Minisztérium Miniszteri Kabinet Stratégia Műhely vezetőjévé, majd gazdaságtervezésért felelős államtitkárrá nevezték ki.
Nagy Róza, főigazgató ugyancsak járatlan jegybanki területen. A Moszkvai Közlekedési és Útépítési Egyetem Közgazdaságtudományi Karán 1975-ben szerezte mérnök-közgazdász diplomáját, 1993-ban szerzett Budapesten közgazdász doktori címet. A közlekedési területen helyezkedett el 1976-ban, majd a rendszerváltást követően a Versenyhivatalban, utána pedig a Budapesti Iparkamaránál dolgozott. Matolcsy György minisztériumában lett közigazgatási államtitkár 2000-ben is, majd a kormányváltást követően saját céget alapított és itt dolgozott, amíg 2007-ben a Hévízgyógyfürdő és a Szentes András Reumakórház Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója nem lett. (A kórház gazdálkodását a jobboldalról érték kifogások, feljelentést is tettek az ügyben, ám nyomozati eredményről nincs hír). Matolcsy György 2010-ben kérte fel a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának
Nagy Márton, a pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatójának a hitelösztönzés lesz az új területe (eddig ilyen sem, volt a jegybankban). Nagy 2002 óta dolgozik az MNB-ben, eddig a pénzügyi stabilitás terület igazgatója volt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemenen szerzett diplomája után ezen kívül még az Államadósság-kezelő Központ elemzőjeként, illetve az ING senior elemzõjeként szerzett tapasztalatokat.
Sándor György 2007. júliusa óta az MNB ügyvezető igazgatója, és most meg is erősítették ezen a posztján. A jegybankban 1993 óta dolgozik (előtte a KSH-ban, majd a Kopint-datorgnál dolgozott, három éven át élt az USA-ban is). A jegybankban ő alapította meg (és négy évig irányította) a statisztikai főosztályt. Igazgatóvá 1998-ban nevezték ki, akkortól a pénzügyi elemzési területet is ő felügyelte, 2006-2007-től a pénz is devizapiaci szakterület tartozott hozzá. Szintén 1998-tól kezdve a Monetáris Tanács állandó meghívott tagja volt. Ügyvezető igazgatóként a beszerzések, a bankműveletek, az informatikai szolgáltatások és a központi beszerzés tartozott hozzá – azok a területek, amelyek működését az Állami Számvevőszék kifogásolt legutóbbi jelentésében, és amelyeket most egy újabb vizsgálat is érint.
