Keveset érnek a bárányok
Eddig nagyjából 100 forintba került egy állat füljelzővel történő ellátása, a chip költsége 400-650 forint közé esik, az állattenyésztők szerint ez egy újabb adminisztratív költség, amit az árakban nem kapnak vissza – olvasható a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának legfrissebb elemzésében.
Holott a juhászok manapság éppen arról panaszkodnak, hogy számottevően csökken a bevételük. A karácsonyi szezonban kialakult ár jócskán leesett. Akkoriban a bárány kilójáért a kereskedők megadták az ezer forintot is, manapság azonban csak 600-800 forint között mozog az ár. A legtöbb bárányt 700 forintért veszik most kilónként. Ez az árváltozás azért is furcsa, mert a kereslet nagy, ráadásul a szokásosnál kevesebb a bárány.
A brüsszeli jelölési rendelet szerint minden 2009. december 31. után született, és nemzetközi kereskedelembe kiszállított juhot és kecskét elektronikusan kell megjelölni. Ez magyarul annyit tesz, hogy az egyedi azonosításra nem elég az eddig alkalmazott füljelző, hanem bőr alá ültetett chipet kell beinjektálni az állatokba. Még azokba a bárányokba, gidákba is, melyet a beavatkozás után egy-két nappal később már levágnak.
A Magyar Agrárkamara ágazati beszámolója két, a juh és kecske ágazatot érintő támogatási hírre is kitér. Az egyik szerint a Juh Terméktanács sikeres tárgyalásokat folytatott az agrártárcával arról, hogy az FVM milyen mértékű támogatásokról kezdjen tárgyalni Brüsszellel. Az elektronikus jelölés okozta többletköltségek egy részének kompenzációjáról van ugyanis szó, melyet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből szándékoznak finanszírozni. Ehhez azonban módosítani kell a programot, amelyet Brüsszelnek jóvá kell hagynia.
A másik támogatással összefüggő hír, miszerint március 20-tól már beadhatók az ez évre vonatkozó anyajuhtartással kapcsolatos támogatási igénylések, ezt a gazdálkodók 2010. május 3-ig tehetik meg.
