Az idén bevezetett családi adókedvezmény hatására átlagosan mintegy 16 ezer forinttal nőtt a családok jövedelme - állítja az év eleji adatokra hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium abban az írásos válaszban, amit Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő kérdésére adott, és a minap jelent meg a parlament honlapján. A tárca szerint 2011 januárjában már közel 700 ezren vették igénybe a családi adókedvezményt, ezáltal az állam mintegy 12 milliárd forintot hagyott a családoknál. Az adórendszer átalakítása éves szinten 150 milliárd forinttal több marad a családoknál - közölte a tárca.

A számítások szerint az adókedvezménnyel érintett közel 3,7 millió munkavállaló közül minden ötödik ember már az első havi fizetésénél érvényesítette a kedvezményt. Ez azonban korántsem olyan lelkesítő, mint amit a minisztérium sugall. A kedvezmény igénybe vételéhez ugyanis nem kellett mást tenni, mint a munkaadó felé még januárban jelezni, hogy a munkavállaló jogosult rá. Az adatok arról árulkodnak, hogy a dolgozók mindössze 20 százaléka tette ezt meg, így csak az ő februárban folyósított fizetésüket növelte a kedvezmény összege. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többiek végleg elestek ettől a lehetőségtől, az év során lehet pótolni a nyilatkozatot.

Az NGM szerint a kedvezményt igénybe vevő gyermekes munkavállalóknak összességében 74 milliárd forint jövedelem után nem kellett adózniuk. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket nevelők jövedelméből családonként több mint 100 ezer forint kereset maradt érintetlen. A minisztérium értékelése szerint mindezekből következik, hogy a már bevezetett és tervezett intézkedések összességükben szolgálják azt az alapvető érdeket, hogy a hazai munkavállalók megerősödésével történjen meg a demográfiai fordulat.

A válaszok azonban nemcsak erre térnek ki, hanem a szociális transzferek maximálására, illetve a rokkantsági ellátások szűkítésének nagyságrendjére is. A kormány álláspontja szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jóval többet költ jóléti ellátásokra, miközben az elemzések szerint a támogatások nem minden esetben az arra rászorulókhoz jutnak el. Az intézkedések célja pedig ennek megváltoztatása, a rendszer célzottabbá tétele, valamint a gazdasági aktivitás, a munkába állás ösztönzése és támogatása.

Ennek részeként célul tűzték ki az állami és az önkormányzati segélyezési rendszer sokszor kusza viszonyainak tisztázását, mely végül oda vezet, hogy bevezetik a plafont a családok által igénybe vehető támogatások összegénél. Ebbe azonban a minisztérium szerint nem tartoznának bele a jövedelem-kiegészítő jellegű ellátások, mert azok szerinte nem jövedelempótló jellegűek, hanem a családok életében felmerülő, esetenként speciális élethelyzetből adódó kiadások fedezetére szolgálnak Bevonásuk tehát nem tudná kiváltani a munkaerőpiaci aktivitást ösztönző hatást, ezzel szemben rendkívüli mértékben veszélyeztetné a támogatások célját.

A maximálandó körbe így az aktív korú, a megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatott személyek részére minimális jövedelmet biztosító pénzbeli ellátásokat indokolt bevonni - derül ki a válaszból. Arra törekszik a kormány, hogy a szociális ellátórendszerben kapható jövedelempótló támogatások nagysága ne legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású, azaz összege kevesebb legyen, mint a munkával elérhető bér.

Kiss Péter szerint a válasz nem kielégítő. A jövedelempótló támogatásokkal szerzett jövedelem ugyanis rendeltetésszerűen nem lehet több, mint a munkával szerzett jövedelem. Felidézett egy, a közelmúltban megjelent  tanulmányt, amiből az derült ki, hogy jelenleg Magyarországon nem tud összeérni a segéllyel, illetve a munkával szerzett jövedelem, vagyis szerinte a legszélsőségesebb esetben sem állja meg a helyét az az állítás, hogy többet lehet keresni munkanélküliként, segélyekre szorulva, mint állásban.

A képviselő nem ért egyet a rokkantnyugdíjazási rendszerből három év alatt kivonni tervezett 217 milliárd forint súlyának minisztériumi megítélésével sem. A tárca szerint  2011 és 2013 között évente 12, 88 majd 117 milliárd forint megtakarítást akarnak elérni - ezeket összeadva jön ki a 217 milliárd forint. Ez Kiss Péter szerint egy 660-700 milliárdos rokkantkassza esetében egyharmados forráskivonást jelent, a minisztérium viszont azt állítja, a teljes összeg mindössze 1,7-15 százalékát érintik a megtakarítások. Ez igaz is, ha nem kumulálják a megtakarítással elért összegeket, vagyis 2013-ra csak az abban az évben elérendőnek tervezett 117 milliárdot veszik figyelembe. Csakhogy a megelőző két évben már kikerül a rendszerből 100 milliárd forint, s ha ezt is figyelembe vesszük, akkor kijön a képviselő által megjelölt egyharmadnyi összeg.