A külkereskedelmi forgalom viszonylagos élénkségének és a belföldi fogyasztási és beruházási piacok pangásának leképeződéseként a nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye 9,2, illetve 8,7 százalékkal nőtt. Belföldön ugyanakkor az áruszállítás volumene 9,3 százalékkal, teljesítménye 4,6 százalékkal csökkent.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény - 12 milliárd árutonna-kilométer - 5 százalékos növekedése mögött valamennyi szakágazat javulása áll. A közúti 3, a vasúti 14, a csővezetékes 10, míg a belvízi szállítási teljesítmény 5 százalékkal növekedett. A vasúti szakágazat javulása figyelmet érdemel, mivel jelentős szállítói a válság által leginkább érintett ágazatról van szó. A szállított áruk tömege - 58 millió tonna - 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2009 azonos időszakában. A vasúti és csővezetékes szállítás 2, illetve 8 százalékkal nőtt, a közúti és belvízi szállítás 6, illetve 2 százalékos csökkent.

A közúti áruszállításban kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor az üresen megtett út aránya alacsonyabb lett. A közúti szállítás volumenének 6 százalékos mérséklődése a belföldi szállítás 9 százalékos visszaesésének a következménye, miután nemzetközi viszonylatban 11 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, mint egy éve. Az összes az áru tömegét tekintve azonban csak 18 százalék lépte át az országhatárt.

Tömegben mérve, a vasúti áruszállítás háromnegyedét jelentő nemzetközi szállítások 5 százalékkal nőttek, teljesítményük 17 százalékkal lett nagyobb. A bázisidőszakhoz képest 38 százalékkal emelkedtek a vasúti tranzitteljesítmények.

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból és az összteljesítményből továbbra is 10 százalék körüli. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb részesedést értek el az ukrán, a román, a német és az osztrák felségjelű hajók. Az összes teljesítmény 53 százaléka átmenő forgalom, 33 százaléka export, 13 százaléka import volt.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 14,7 ezer tonna volt, 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A helyközi személyszállításban az utasok száma 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 1,8 százalékkal emelkedett. A belföldi távolsági személyszállítás terén az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó: 80 százalék, a nemzetközi szállításban pedig 56 százalékos részesedésével a légi közlekedés vezet, az autóbusz 25, a vasút 19 százalékos arányt képvisel.

A helyi személyszállítás utasainak száma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 8 százalékkal csökkent a múlt év első negyedéhez képest. A szolgáltatás 57 százalékát az autóbusz-közlekedés tette ki, melynek 45 százaléka a fővárosban zajlott. A fővárosban a közösségi közlekedést használók 22 százaléka utazott metrón.
Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma - 5,2 százalékos növekedés eredményeként - 1,5 millió fő volt.

Budapest-Ferihegy repülőtér 61 országgal lebonyolított utasforgalma 1,5 millió fő volt, 5 százalékkal nagyobb a bázisidőszakihoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 23 ezer, az előző évinél 5 százalékkal kevesebb járattal realizálta. Kétszázezer fő feletti légi forgalmat Németország, százezret meghaladót Nagy-Britannia és Olaszország viszonylatában regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaság a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 47 ország relációjában bonyolított le Budapest-Ferihegy.

2009 év végén a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből 3 millió személygépkocsi, az év folyamán több járművet vontak ki a forgalomból, mint amennyit üzembe helyeztek. A gépjárművek száma ezt megelőzően utoljára 11 éve csökkent. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké és az autóbuszoké több, mint tíz év.

2010 első negyedéve folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 14 ezer volt, 47 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban, illetve 31 százaléka a válságot megelőző 2008 első negyedévinek. Az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek harmadát együttesen a Ford, az Opel és a Volkswagen márkák adták.