Még készül az új Quaestor-kártalanításról szóló törvény, ezért Patai Mihály, a bankszövetség elnöke nem kívánt részleteket elmondani a tervezetről évzáró tájékoztatóján. Annyit azonban elárult: a bankok és a kormány hosszas egyeztetést folytott, hogy megfelelő szabályozás születhessen.

Az egyik cél az volt, hogy különbséget tegyenek a betétek és befektetések védelme között – utóbbinál elvárható, hogy a károsult magára vállaljon valamekkora önrészt, az pedig nem reális, hogy a remélt hozamok után is járjon kártalanítás. Ennek fényében az körvonalazódik, hogy a Quaestor-ügyfelek jóval kevesebbet kapnak majd vissza, mint ami az eredeti javaslatban szerepelt, így a kártalanítást végeredményben finanszírozó bank és pénzügyi szektor nem jár rosszul annyira.

Az év a brókerbotrány utózöngéi­nek kezelése mellett főként egyeztetésekkel telt. Sikerült megállapodni például a bankadó csökkentéséről. Jelen állás szerint a teher két lépcsőben mérséklődik biztosan: jövőre és 2017-ben. Patai szerint a bankok jól kezelték az elszámoltatást és forintosítást.

Mindenképpen pozitív, hogy a lakossági hitelezésből kikerült az árfolyamkockázat – az más kérdés, hogy a szektornak ez nagyjából hárommilliárd eurójába került. Mostanra azonban azzal lehet számolni, hogy az ágazat képes lesz nyereséget termelni.

A lakossági hitelezés bővülése bizakodásra ad okot, a vállalati hitelezés mértéke azonban továbbra is alacsony – derült ki az évzáró tájékoztatón. A bankszektor előtt álló egyik feladat továbbra is az, hogy kezelje a válság következtében elszenvedett eddigi legsúlyosabb bizalomvesztést.