A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek az idei első hat hónapban 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH adataiból. Ezt a minimális növekedést azonban mind el is vitte az infláció: a reálkereset (3,3 százalékos pénzromlás mellett) 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől.

A csökkenés döntően döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változásának tudható be. Emiatt a költségvetési szférában 8,4 százalékkal maradt el a reálkereset a tavalyi első félévitől, miközben a versenyszférában 0,4 százalékos növekedést mért a KSH. Utóbbiak sem érezhetik azonban biztonságban fizetésük vásárlóerejét. A kormány idén öt százalékos éves átlagos inflációval kalkulál, így ha a bérek az év második felében sem emelkednek ennél gyorsabban (ami a válság miatt nem túl valószínű), akkor a versenyszférában is a reálkeresetek csökkenésére lehet számítani.

Az alkalmazásban állók létszáma január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. A költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január-júniusát. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt hét százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,1 százalék), az ingatlanügyletek (6,4 százalék), az építőipar (5,9 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,8 százalék) január-júniusi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január-júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 700 forintnak felelt meg; ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 700 forint volt. A nettó kereset így átlagosan egy százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,4 százalékos csökkenés jelentkezett. A 211 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem két százalékkal emelkedett az előző év január-júniusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.

Az elemzők nem lepődtek meg

Az elemzők szerint nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak a KSH által publikált reálbér- és foglalkoztatottsági adatok. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint megfigyelhető, hogy a magánszféra nominálbérei a korábbi 8 százalék körüli éves növekedési ütemről 5,5 százalék körüli szintre mérséklődtek az elmúlt hónapokban. Az év második felében várhatóan megugró infláció hatására (az MKB-nél éves átlagban 4,6 százalékra számítanak) a reálbérek minden bizonnyal tovább csökkennek, az esés mértéke Kondrát Zsolt szerint 2009 átlagában 3,5-4 százalék körül alakul majd.

A bércsökkenés mértékét tovább árnyalja az a statisztikai összetétel-hatás, amelyre a KSH is felhívja a figyelmet: az elbocsátások inkább az alacsony jövedelműeket érintik, ami önmagában is növeli a munkában maradtak megfigyelt átlagbérét. Eszerint az egyes munkavállalók által érzékelt bércsökkenés nagyobb az átlagosan kimutatott számnál. Az MKB vezető elemzője további leépítési hullámra számít ősszel, annak ellenére, hogy az öt főnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma már most is 150 ezer fővel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Az MKB-nál jelenleg 8,6 százalékos fogyasztás-visszaeséssel számolnak az idén, ám Kondrát Zsolt elmondta, könnyen lehet, hogy a becslésen rontani kell majd, ha az őszi munkapiaci folyamatok kedvezőtlenül alakulnak.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője úgy vélte: a bérdinamika összességében a várakozásoknak megfelelően alakul, a recesszióhoz való erős alkalmazkodás nemcsak a foglalkoztatottságban, hanem a bérszínvonalon is megmutatkozik. Az elemző szerint a kedvezőtlen munkapiaci helyzetnek, amelyet a hitelszűke is tetéz, komoly visszafogó ereje lesz a lakossági fogyasztást illetően. Németh Dávid úgy vélte, hogy ősszel újabb jelentős leépítési hullám következhet, amely akár 50 ezer embert is érinthet. Az elemző szerint a reálbércsökkenés üteme is tovább nő majd a következő hónapokban, bár ezt egy kissé ellensúlyozza a szja-sáveltolás nettó bérekre gyakorolt pozitív hatása.