Kevesebb ropogtatnivaló fogy a chipsadó miatt

A sós snackeket gyártó szövetség szerint a chipsadó nyomán nem lett egészségesebb a magyar, csak egy sor, sós szakmában érintett családi vállalkozás került nehéz helyzetbe.

Jelentősen csökkentette a két évvel ezelőtt bevezetett Népegészségügyi Termékadó - közismert nevén: chipsadó - a chipsek, mogyorók és egyéb sós nassolnivalók piacát. Ugyanakkor a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma szerint nem csökkent a magyar lakosság sóbevitele. Azaz: szerintük a kormány által bevezetett adó csak a chipspiacot vetette vissza, ám nem lett egészségesebb a magyar.

A 2011. szeptemberben bevezetett Népegészségügyi Termékadó drámai fordulatot hozott a korábban kb. évi 27 ezer tonnás sós snack piacon: az addig lassan, de biztosan emelkedő fogyasztás az adó hatására a szövetség szerint mostanra 16 százalékkal esett vissza. A Magyarországon gyártó cégek közül többeket drámaian érintett a NETA. Egyikük már beszüntette termelését, mások pedig a 2011 előtti mennyiség 40-60 százalékát tudják csak értékesíteni.

A NETA-befizetések nagy része édességek, szénsavas üdítőitalok és sós snackek étékesítéséből származik. Az érintett szektorok közül azért a sós snack szakma járt a legrosszabbul, mivel a sós snackeket dupla akkora adó - 250 Ft kilogrammonként - terheli, mint az édességeket vagy az üdítőitalokat, az édesipari és üdítőipari termékek nagy része ugyanis olyan nemzetközi gyártóktól származik, amelyek árbevétele részben más, NETA-mentes termékkörök értékesítéséből, vagy NETA-köteles termékek exportra történő gyártásából származik, így az adóterhet ezek a cégek könnyebben ki tudják gazdálkodni.

A sós szakma azonban jellemzően családi tulajdonú, csak snacket és csak a hazai piacra gyártó vállalatokból áll, amelyek semmilyen más tevékenységgel nem tudják kompenzálni az aránytalanul magas adót és a piac zsugorodását.  

A szövetség úgy látja: kérdéses az is, hogy a sós snack fogyasztás csökkenése közelebb vitt-e a lakosság egészségesebb táplálkozásához: a magyarok ugyanis egyfelől már a törvény életbelépése előtt is a legkevesebb snacket elropogtató európaiak közé tartoztak, az össznépi sóbevitel mindössze 1,3 százaléka származott a ropi, mogyoró, chips formájában elfogyasztott sóból.

Az értékesítés csökkenése így csak elhanyagolható hatást gyakorolhatott a táplálkozásunkra: a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma más szakmai szervezetekkel közösen végzett számításai szerint a magyarok sóbevitele csupán 0,14 százalékkal csökkent a sós snackek fogyasztásának visszaszorulása révén.                           

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.