Kevesebb hamu, több Európa
A repülőgépgyártók, a légitársaságok, a forgalomirányítók most szembesülnek a súlyos dilemmával: milyen mennyiségű vulkanikus hamut képesek elviselni a hajtóművek. Az Európai Bizottság közlekedési szóvivője, Helen Kearns azt mondta Brüsszelben, hogy a következő heteknek ez lesz az egyik legfontosabb vitatémája, le kell fektetni az elveket, s meg kell határozni a küszöbértékeket.
A nemzeti légügyi hatóságokat súlyos bírálatok is érték az utóbbi napokban, hogy túlreagálták az izlandi vulkánkitörés hatásait, túl szigorú elvek alapján döntöttek a légterek lezárása mellett. A légitársaságok erőteljes nyomást gyakoroltak rájuk a döntés átértékelésére, hogy a növekvő veszteségeket enyhítsék. Ám szerdán azt nyilatkozta Genfben Henri Goudru, az ENSZ vulkánszakértője, hogy a döntés helyes volt, hiszen élet és halál között kellett választani. Goudru szerint komoly vizsgálat mind ez ideig nem folyt a vulkanikus hamu hajtóművekre gyakorolt hatásának kiderítésére, így a nemzeti hatóságok nem tehettek mást, minthogy leállították a forgalmat.
Ám miután látszólag sebtében oldották fel a tilalmat kedd este, szerda reggel, számos országban arra utaltak a felmérések, a reakciók: az utasok nincsenek meggyőződve arról, hogy a repülés újra biztonságos. A légitársaságok tesztutakkal próbálták meg tisztázni a helyzetet, s miután nem tapasztaltak problémákat, a brit hatóság például felhagyott azzal az elvvel, hogy a vulkáni hamu kis mennyiségű jelenléte is veszélyes volna. De ez a téma nyilván nagy vitákat gerjeszt a következő hetekben.
Akárcsak az európai döntéshozatali mechanizmus. Hangsúlyozottan nem az uniós. Mint Kearns szerdán többször is leszögezte: a légtér nemzeti hatáskör, az Európai Bizottságnak, vagy az uniónak semmiféle beleszólása sincs repülőterek bezárásába vagy megnyitásába. A londoni vulkánközpont tudományos megfigyeléseire alapozva határoztak az utóbbi napokban a nemzeti hatóságok, s e döntéseket követte az Eurocontrol, amely csupán koordináló szervezet, szintén az unió hatáskörén kívül.
Ha több Európa lenne a légtérben jegyezte meg Kearns -, akkor gyorsabban reagálhattak volna az uniós országok. Például már péntek este megszülethetett volna a rendelkezésre álló légtér jobb kihasználásáról szóló döntés, amelyet csak hétfőn délután hoztak meg a közlekedési miniszterek, akik rendkívüli tanácsülést tartottak – videókonferencia keretében.
Az egységes európai légtér megteremtésének szükségességéről decemberben állapodtak meg a tagállamok a Bizottsággal és a Parlamenttel, de a megvalósításra két év áll rendelkezésre, az új rendszernek csak 2012 elején kellene működnie. Az egyezség azonban nem egy esetleges válság, nem az izlandi vulkánok kitörésére tekintettel született, hanem azon tényre alapozva, hogy ha sikerült létrehozni az egységes belső piacot, ideértve a légi szállítást is, akkor a nyilvánvalóan növekvő forgalmat csak sokkal hatékonyabb forgalomszervezéssel lehet kiszolgálni. Jelenleg a huszonhét részre töredezett légtérben a gépek átlagosan ötven kilométerrel repülnek többet a szükségesnél, vagyis az útvonal nem optimális, a fogyasztásról nem is beszélve. A központi forgalomszervezéssel – amely feladatot elláthatja az Eurocontrol vagy más szervezet – a legrövidebb utat alakítanák ki, csökkentve a repülési időt, a fogyasztást és a légitársaságok költségeit. A légtér azonban a nemzeti szuverenitás része marad továbbra is, a döntést a helyi viszonyoknak megfelelően kell meghozni, de egységes európai szemlélet és szabálykönyv szerint.
Ez lenne a különbség a mai viszonyokhoz képest. S az is, hogy szétválna a szolgáltatás, azaz a repülésirányítás és a szabályozás. Vita tárgya azonban egyelőre, hogy az európai forgalomszervező központ mely ajánlásai lehetnének kötelező érvényűek, s melyek nem. Ez az a kényes kérdés, amely a légtér feletti szuverenitást érintheti.
Az Európai Bizottság jövő keddi ülésén Kallas biztos előterjeszti e válság tanulságait, s elképzelhető, hogy a testület javaslatokat tesz az egységes európai légtér kialakításának gyorsítására. Ám ezzel együtt – hangsúlyozta Kearns a közlekedési főigazgatóság szakértőinek társaságában – egyetértésre kellene jutni, milyen mennyiségű vulkanikus hamuban biztonságos a repülés, s a levegőben lévő por mérésére is hatékonyabb módszereket kellene találni.
