Jól döntött, aki termőföldbe fektette pénzét: tavaly tovább drágult országos átlagban 11 százalékkal nőtt a termőföld átlagára az előző évhez képest, és az idén további áremelkedésre van kilátás. A legtöbbet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében ért tavaly egy hektárnyi terület – derül ki az OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép friss elemezésből.

Két éve 10 százalékkal, tavaly 11 százalékkal emelkedett a termőföld átlagára, amely hektáronként immár elérte a 695 ezer forintot. A legnagyobb mértékű drágulást Hajdú-Biharban tapasztalták, ahol tavaly 23 százalékkal kellett többet fizetni egy hektárért, mint egy évvel korábban. A korábban olcsó területek felzárkózása országos jelenség, így a járási, vagy megyei szintű különbségek egyre csökkennek – fogalmazott Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Az árnövekedés tavaly minimálisan csökkenő forgalom mellett valósult meg; az árakat vélhetően a keresleti piac és a változó jogszabályi környezet mozgatta. Az idei évben a lokális piacok kialakulása esetén, az új szabályozás eredményeként akár további áremelkedés is valószínűsíthető – vélekednek az elemzők.

A megyei termőföld toplistát árak tekintetében Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Békés vezeti, miközben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében került a legkevesebbe átlagosan egy hektár termőföld. A legolcsóbb Nógrád (408 ezer forint hektáronként) és a legdrágább Győr-Moson-Sopron (913 ezer forint) között átlagosan 2,2-szeres árkülönbséget mértek. Jóval nagyobbak az árkülönbségek a járások között: a putnoki 262 ezer forintos és a dunakeszi 1,52 millió forintos átlagos hektárár 5,8-szeres különbséget jelez, ami hatalmas, de szolidabb, mint 2012-ben, 7,5-szer drágább volt a sorrend legelején álló járás a lista végén állóhoz képest..

A termőföld-piac 2013-ban minimálisan tovább bővült csak, ugyanis a 2012-es 8 százalékos tranzakciószám növekedést tavaly mindössze 0,4 százalékos bővülés követte. Kilenc megyében esett vissza az adásvételek száma; 10 százalékot meghaladóan Békés és Pest megyékben. Ugyanakkor öt megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Vas és Veszprém) 10 százalék feletti volt a forgalomnövekedés. Az adásvételekben érintett teljes földterület alapján vizsgálva azonban már 7,3 százalékos visszaesés látszik 2013-ban. Tavaly 126 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, melyet – a korábbi évek adatai alapján – 80-100 ezer hektárra becsült öröklés útján történő tranzakcióval kiegészítve éves szinten mintegy 210-230 ezer hektáros összforgalmat kapunk. Míg az adásvételek az egészséges tulajdonkoncentrációt segítik, az öröklések sok esetben a tulajdonok elaprózódását hozzák – olvasható a közleményben.

Művelési áganként a Termőföld Értéktérkép a következőképpen alakult: a tavalyi forgalom 70 százalékát adó szántóföld hektáronként átlagára országosan 748 ezer forint, az erdő-fásított területé 575 ezer, a gyep-rét-legelőé 332 ezer, a kert-gyümölcsösé 1,08 millió, a szőlőé 1,31 millió forint. Utóbbi a forgalom 2 százalékát tette ki, ami megfelel az állományaránynak, miközben a legélénkebb, legnagyobb forgási területű piacot jelenti. Az erdők – állományuk arányához képest – a leglassabban forgó területeket adják, a magas állami részarány tulajdon miatt.