Magyarországon a fizetésekhez viszonyítva továbbra is rendkívül magasak a lakossági energiaárak, ám a talvalyi év második felében - tehát még az idei rezsicsökkentés előtt - az elmúlt évhez képest helyezésünk jelentősen javult - deríthető ki az Eurostat tegnap közzétett friss, illetve az egy évvel korábbi hasonló anyag összehasonlításából.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Eurostat legutóbbi, 2011-es kimutatása szerint az itteni, rendkívül alacsony átlagfizetéshez viszonyítva (szakkifejezéssel vásárlóerőparitáson) Magyarország a második helyezett volt az Európai Unió tagjai és néhány csatlakozás előtt álló ország együttes rangsorában. Eme lakossági áramárlistán hazánkat csak Ciprus előzte meg. A lakossági gáztarifák tekintetében szintén másodikak voltunk, de ott Bulgária vitte a büszkeségre kevéssé okot adó prímet.

A most közzétett friss, 2012 második félévi adatokat számba vevő sor szerint a magyar áramár továbbra is rendkívül magas, ám négy hellyel mégis visszaestünk. Az abszolút csúcstartó továbbra is Ciprus. A második helyre ugrott viszont - megosztva - Németország és Lengyelország. A negyedik helyezett Portugália, a vásárlóerőhöz viszonyítva a mi gázárunk tavaly már „csak” az ötödik helyre került.

A gázárban hasonló a helyzet: az élen továbbra is Bulgária áll, amelyet Görögország követ, majd jön Portugália. A - fizetésekhez viszonyított - magyar háztartási gáztarifa az EU-ban tavaly a negyedik volt. A vásárlóerőhöz mért áram- és a gázszámlát együtt számolva eddig Magyarország e körben a legdrágábbnak számított, most ebben a kétes rangsorban is javítottunk némileg, de a fizetések arányában a magyar háztartások még mindig igen sokat fizetnek az uniós és társult tagállamokban élőkhöz képest.

A kimutatás szerint a legkönnyebben a finn, francia, luxemburgi és svéd háztartások fizetik áramszámlájukat. A gázszámla a luxemburgi, brit, román, francia és ír háztartásoknak okoz a legkisebb megterhelést.

A fizetésekhez viszonyított rangsor nem tévesztendő össze az ettől független listával – noha a két mutatót a kormány illetékesei és egyes tudósítók is rendszeresen összemossák. A mindentől független energiatarifák tekintetében Magyarország eddig is az EU középmezőnyébe tartozott és most még visszább csúsztunk.

Az unió statisztikai szervezete közleményében hazánk kapcsán azt emeli ki, hogy számításaik szerint tavaly 2 százalékkal mérséklődtek nálunk a lakossági áramtarifák. Az árcsökkenés meglehetős ritkának számított a tagállamokban: nálunk csak a svéd családok jártak jobban, akik 5 százalékos áramárcsökkenésnek örülhettek. Finnországban egy százalékkal mérséklődött a villanyszámla.

Az EU egészében ugyanakkor 6,6 százalékos átlagos áremelkedést mutattak ki. Cipruson 21 százalékkal lett magasabb az áramár, Görögországban pedig 15 százalék volt a drágulás. Az áram Bulgáriában, Romániában és Észtországban a legolcsóbb, Dániában, Cipruson, Németországban és Olaszországban pedig a legdrágább.

A háztartási gáz az EU egészének átlagában 10,3 százalékkal drágult. Kiugró mértékű, 21 százalékos emelkedést mértek Lettországban, 19 százalékkal ment fel a tarifa Észtországban és Bulgária sem sokkal maradt el e mögött a maga 18 százalékával. A gáz Romániában, Szlovákiában és Észtországban a legolcsóbb, Svédországban, Dániában és Görögországban pedig a legdrágább.

Az összehasonlítást az összes adót tartalmazó árakon végezték el, áram esetében 2500-5000 kWh-s, gáznál 5600-56000 kWh-s éves háztartási fogyasztást alapul véve.