Kettős szakadék Európában
Túlméretezettnek látszik a magyar közfoglalkoztatási program, nemcsak létszámában, hanem atekintetben is, hogy a költségeit milyen hatékonysággal lehetne más munkahelyteremtő erőfeszítésékre fordítani – mondta Andor László uniós biztos a húszéves GKI Gazdaságkutató Gazdasági kormányzás csendesülő (?) viharban című konferenciáján, kedden. Hozzátette, hogy válság idején mindenütt alkalmazzák a közmunkát, mint a szociális feszültség enyhítésének eszközét, de nem ilyen mértékben.
Előadásában Andor felhívta a figyelmet rá, hogy öt év válságkezelése után még mindig sok a nyitott kérdés Európában, s hogy a pénzügyi, reálgazdasági, foglalkoztatási és szociális válság minden elemét átfogóan kezelni kell. Kettős szakadék kialakulásáról is beszélt. Az első a jövedelmi, amely a gazdagabb, alacsony munkanélküliségi rátát és jó növekedési képességet megőrző tagállamok és a magas munkanélküliséggel és mélyülő recesszióval küszködő úgynevezett periféria országok között húzódik. A másik viszont a foglalkoztatás szerkezetén belül formálódik, hiszen tömegesen munkanélkülivé a munkavállalók középkategóriája vált, jellemzően az iparban. Míg a magasan és az alacsonyabban képzett munkaerő iránt növekedett a kereslet. A megoldás az európai szinten igen mérsékelt mobilitás ösztönzésében és az iparpolitikai kezdeményesekben ragadható meg, hangsúlyozta Andor, aki emlékeztetett a bizottsági javaslatokra, hogy az ipar részarányát 16-ról 20 százalékra kellene emelni.
A GKI a konferenciára időzítette egyébként idei előrejelzésének publikálását. A friss prognózis szerint a magyar gazdaság 2013-ban nem bővül, a beruházások két százalékkal csökkennek, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra kúszik fel, de akár 0,5-1,0 százalékponttal is magasabb lehet a GDP arányában, ha az európai bíróságon például a telekomadó ügyében elmarasztaló ítélet születik.
A beruházások kirívóan alacsony voltára utalt előadásában Alex Lehmann, a londoni EBRD vezető közgazdásza is, aki térségi összehasonlításban szemléltette, hogy a magyar beruházási aktivitás a 2000-es szint alá esett vissza. Ebben az évben az EBRD szerény recessziót becsül Magyarországon, de az egész térség helyzetét nehéznek ítéli, a megnehezült piaci finanszírozási környezetben. A közvetlen tőkebefektetések mennyiségének csökkenését jelezte Lehmann, s megjegyezte, hogy az országok közötti hitelességi, kiszámíthatósági különbségeket a továbbiakban sokkal jobban számításba veszik a befektetők. Leszögezte: Magyarországon nincs fiskális és monetáris politikai mozgástér, így a növekedést csak jól átgondolt és a befektetőket is meggyőző strukturális reformokkal lehetne serkenteni, vagyis hiteles gazdaságpolitikára és szilárd szabályozási környezetre lenne szükség, ideértve az adókat, különösen a banki különadókat is.
