A PSZÁF közlése szerint az MTI a monetáris tanács múlt heti kamatdöntése kapcsán közzétett hamis adatot tartalmazó gyorshírével tiltott piacbefolyásolást valósított meg. A hírügynökséget ezért egymillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezték. A hatóság megállapítása szerint a távirati iroda nem alkalmazott a hamis hír közzétételét megakadályozó kontrollmechanizmusokat.

A közleményből kiderül: a PSZÁF augusztus 27-én észlelte, hogy az MTI által üzemeltetett elektronikus hírszolgáltató rendszerben 14 órakor megjelent gyorshír szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 3,90 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Ezzel szemben a monetáris tanács – mint azt az MTI gyorshírének címe helyesen tartalmazta − az irányadó rátát valójában 20 bázisponttal, 4,00 százalékról 3,80 százalékra csökkentette. A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy az MTI hamis hírközlése kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései.

A hatóság határozatban állapította meg azt, hogy a főtevékenységként hírügynökségi tevékenységgel foglalkozó – ezen belül kifejezetten Magyarország nemzeti hírügynökségeként működő − MTI jogszabályban rögzített alapvető kötelezettsége a pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás. Az MTI azzal, hogy a vizsgált hírt gyorshírként adta ki, úgy ítélte meg, hogy a jegybanki alapkamatlábra vonatkozó adatok kimagasló hírértékkel bírnak.

A PSZÁF megállapította, hogy az adott helyzetben elvárható gondossági mérce egy hírszolgáltatással professzionálisan foglalkozó piaci szereplőtől megköveteli olyan kontrollmechanizmus kiépítését és működtetését, amely hatékonyan képes megakadályozni akár a műszaki hibából, akár az emberi mulasztásból eredő, hamis információ közlését. Amennyiben e követelmények érvényesültek volna az MTI eljárásában, úgy fel kellett volna ismerni a hamis információközlés lehetőségét.

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a PSZÁF egymillió forint bírság megfizetésére kötelezte az MTI-t. A hatóság enyhítő körülményként értékelte többek között azt, hogy a hírügynükség angol nyelvű hírszolgáltatásában már a magyar nyelvű gyorshír kiadását megelőző másodpercben helyes adatot közölt, és a hamis adat megjelenésének észlelését mintegy 2 perccel követően javítást jelentetett meg, továbbá döntött a hamis információközlés jövőbeni újabb előfordulásának megakadályozása érdekében szükséges lépésekről.

Szintén enyhítő körülményként értékelte a PSZÁF, hogy az MTI a piacfelügyeleti eljárás során együttműködő, a tényállás tisztázását, a jogszabálysértést eredményező folyamatok hatóság általi feltárását, rekonstruálását elősegítő magatartást tanúsított.

Az állami hírügynökség a bakit olcsón megúszta. Hasonló tévedésért a Bloomberg hírügynökség májusban tízmillió forintos piacfelügyeleti bírságot kapott. Holott a PSZÁF akkor is azt állapította meg: a hírügynökség tiltott piacbefolyásolást valósított meg az MNB kamatdöntése előtt közzétett téves gyorshírével. A PSZÁF akkor azt közölte: bár a hír technikai hiba miatt jelent meg, a hatóság szerint a hírügynökség nem alkalmazott a téves hír közzétételét megakadályozó kontroll-mechanizmusokat.

A Bloomberg által üzemeltett elektronikus hírszolgáltató rendszerben április 23-án, közép-európai idő szerint 13 óra 54 perckor megjelent egy gyorshír, amely szerint az MNB egy százalékra csökkentette irányadó kamatát. (Az MNB 14 órakor jelentette be, hogy 25 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette az alapkamatot).

A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy a Bloomberg téves hírközlése kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. A vizsgálat megállapította: a hamis hír közzétételéhez technikai hiba vezetett. A Bloomberg belső előírásainak megfelelően mintegy 40 másodpercen belül korrigálta a téves információt, és a hibás funkciót törölte rendszeréből.

A hatóság a Bloomberg elmarasztalásakor azzal érvelt: a pénzügyi piacokra kerülő információk valódiságának és megbízhatóságának az egyre inkább automatizálódó gazdasági hírközlési - és azon alapuló kereskedési – környezetben kiemelkedő jelentősége van. Ezért egy, a tevékenységét üzletszerűen végző, a gazdasági hírközlési piacon jelentős pozícióval, kiemelkedő hírnévvel rendelkező szereplő esetében a tőkepiaci törvény által megkövetelt elvárható gondosság azt jelenti, hogy rendelkezzen a hamis információközlés kockázatát hatékonyan kezelő informatikai megoldásokkal.

Enyhítő körülményként értékelték, hogy a téves adat megjelenéséhez váratlan, automatikus, azonnali kézi beavatkozással el nem hárítható technikai körülmény vezetett. A hírügynökség munkatársa a téves adat megjelenésének észlelését követően, még ugyanabban a percben javította a hibát, továbbá intézkedett a hasonló jövőbeli esetek elkerülése érdekében is. Szintén enyhítő körülményként értékelte a PSZÁF, hogy a Bloomberg együttműködő magatartást tanúsított a piacfelügyeleti eljárás során.