A testület ülésen 2012 augusztusa óta sorozatban tizennyolcadik alkalommal vágtak kamatot, ezúttal 15 bázispontnyit, amivel az eddigi 3 százalékról 2,85 százalékra módosult az irányadó ráta. A döntés voltaképp megfelel az előzetes elemzői várakozásoknak: az arany középutat jelenti az eddigi 20 bázispontos vágások és a többség által várt 10 bázispont között.

Az ülésről három órakor kiadott rövid közleményben a tanács megerősíti az egy hónappal ezelőtt ismertetett új álláspontját, miszerint óvatosan, a külső körülmények maximális figyelembevételével kisebb lépésekben, defolytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.

És folytatódni is fog, efelől szemernyi kétségük sincs az elemzőknek. Balog Ádám MNB-alelnök egy hete a 2,5 százalékos szintet sem tartotta elérhetetlennek – minden a nemzetközi befektetői kockázatvállalás alakulásától függ. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a választások közeledte nem befolyásolja az MNB monetáris politikáját, a kamatcsökkentések tavasszal is folytatódnak, s ezzel nem fognak témát szolgáltatni az ellenzéknek.

A növekedési hitelprogram feltételeinek további enyhítésével és az eredmények propagálásával közvetve azért beszállhat a kampányba a nemzetgazdasági miniszterből jegybankelnökké előlépett Matolcsy György vezette intézmény.

A lényeges döntések azonban nem érzelmi alapon, hanem a számok mérlegelése alapján születnek a jegybanknál. A számok pedig azt támasztják alá, hogy maradt mozgástér a kamatvágásra. Az infláció alakulása ebből a szempontból biztató, hiszen a decemberi 0,4 százalék után a beharangozott újabb rezsicsökkentések nyomán tartósan kordában lehet tartani az árakat, és az idei 1,5 százalék körüli átlagos pénzromlási ütemet feltételezve pedig a forint kamatprémiuma is egy százalék környékén maradhat, azaz nem veszít jobban vonzerejéből, mint a többi feltörekvő piaci deviza. Megjegyzendő, hogy a kormány 2,4, az MNB 1,3 százalékkal számol 2014-re.

A külső környezet is támogató, a nemzetközi helyzet nem fokozódik, a viszonylagos nyugalmat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sem szándékozik megzavarni, erre utal, hogy a havi 85 milliárd dolláros likviditásbővítő programjából csak lassan száll ki, időt hagyva a piacoknak az alkalmazkodásra. A magyar csődkockázati felár (CDS) 230 bázispontnál jár, 3,5 éve volt ennyire alacsony. Megjegyzendő, általános csökkenés van a csődkockázat elleni biztosítások piacán, vagyis nem magyar sajátosság a felár mérséklődése.

A forint kamatprémiuma azonban folyamatosan olvad, és ez az árfolyam gyengülésén is látszik. A kamatdöntést 303 forinton várta az euró. Nem segített rajta a török jegybank sem, amely nem kelt az egy hónap leforgása alatt tíz százalékkal leértékelődő líra védelmére, és keddi kamatdöntő ülésén változatlanul 7,75 százalékon hagyta az irányadó rátát.