Az intézkedések zömét persze válság nélkül is ösztönözni kellett volna. – Konzultáltunk és konzultálni fogunk, hogy időben, de időlegesen és a lisszaboni versenyképességjavító programhoz illeszthetően, a lépéseket koordinálva válaszoljunk a pénzügyi válság egyre nyomasztóbb gazdasági hatásaira – ezt az üzenet küldte tegnap José Manuel Barroso bizottsági elnök és Joaquin Almunia pénzügyi biztos, amikor bejelentette, hogy az EU 200 milliárd euróra, a huszonhetek nemzeti össztermékének 1,5 százalékára tehető élénkítési tervet terjeszt elő, amelyet a decemberi csúcson az állam-, és kormányfők jóváhagyhatnak.

Nem derült ki viszont pontosan, miből is jön össze ez a keret, amelyet kedden még 130 milliárdra, vagyis egy százalékosra tettek a brüsszeli elemzők. Miután kedd este kiderült, hogy az Egyesült Államokban a jegybank nyolcszázmilliárd dollárral (több mint hatszázmilliárd euróval) segíti a hitelezés újraindulását, a bizalom helyreállítását, a tegnapi bizottsági ülésen megemelhették az összeget, hogy ne legyen túl nagy a különbség.

A tagállamok egy része már tett felajánlásokat, más része még gondolkodik, de nekik kell állni a kétszázból százhetven milliárdot. A maradék harmincból tizenötöt az Európai Beruházási Bank (EIB) kínál kölcsön formájában, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, a másik tizenötöt az uniós büdzséből préselik ki, amelyben azonban alig van mozgástér. El nem költött pénzeket söpörnek össze, átcsoportosítanak, előre hoznak kifizetéseket és előtérbe helyezik az előfinanszírozást. A szociális, kohéziós, strukturális alapokból  jöhet most gyorsan több pénz, jórészt olyasmire, amire egyébként is költene az EU, csak eddig nagyon lassan haladt a tervek jóváhagyásával. A célok felsorolásából ez egyértelművé válik, Almunia tíz pontba sűrítette őket.

Korábban meghirdetett céljait most mentőkötélként dobja a Bizottság a tagországok közé. Szeretnék fenntartani annak látszatát, hogy minden szabály, amelyet most a tagországok kényszerűen áthágnak, teljesen rendben van, s nagyjából két év múlva a folyamatok visszaterelhetők a normál kerékvágásba. A stabilitási paktumról, s az abba 2005-ben beépített rugalmasságról tegnap is hosszan értekezett Almunia, hiszen nyilvánvaló: jövőre és 2010-ben jó néhány ország túllépi a költségvetési hiány plafonját, azaz a GDP három százalékát.

A rendkívüli időkre tekintettel ezt rugalmasan kezelik majd, folyamatos lesz a konzultáció. Barrosóval együtt azonban egyértelművé tette: azok az országok, amelyek pénzügyi helyzete rossz, nem élhetnek a költségvetési élénkítés eszközével, számukra az alapok átcsoportosítása, a többiek lendülete adhat segítséget. Sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az unió nem azért adott és ad hitelt, hogy az érintettek azt elköltsék, hangoztatták. Ezzel behatárolták Magyarország, Lettország, s még néhány állam mozgásterét.

A Bizottság mindenképpen szeretné elérni, hogy a tagországok összehangolják lépéseiket. S minthogy minden uniós államnak más és más a helyzete, a megoldás is sokféle lehet. Azaz ahol áfát csökkentenek a fogyasztás serkentésére, jól teszik, ha az ötlet beválik. Ahol más intézkedéseket vezetnek be, az is rendben van. A nehéz helyzetben talán elfogadják a helyi szolgáltatásoknál alkalmazható csökkentett áfát, ez segítheti a foglalkoztatás szintjének őrzését, esetleg javítását.

Az egyes országok lépéseit folyamatosan egyeztetik, három hét múlva részletes elemzést is készít a Bizottság. A pénzügyminiszterek a jövő héten találkoznak, aztán következik a csúcstalálkozó, ahol az egészre rábólinthatnak az állam-, és kormányfők, akiknek nemcsak a válsággal, hanem az esetlegesen egymást kioltó nemzeti intézkedések rémével is szembe kell nézniük. Ez a közös érdek. Az utóbbi hetekben, napokban folyt vitákat - az áfacsökkentésről, az állami támogatásról vagy a költségvetési hiányról - ennek alá kell rendelniük. Különben nemcsak a gazdaság, hanem az unió is válságba kerül.

Reagálások az EU-csomagra

Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést az Európai Unióban, amely a magyar export szempontjából legfontosabb országok gazdaságát élénkíti, így kiviteli lehetőségeinket bővíti - közölte az MTI-vel a Pénzügyminisztérium (PM). Közleménye szerint hazánk exportjának több mint 70 százaléka az Európai Unióba irányul, így alapvető az ország gazdasági növekedési  lehetőségei tekintetében, hogy ez a térség milyen hatékonyan tud védekezni a recesszió ellen.

A dokumentum kitér arra: az Európai Bizottság 200 milliárd eurós csomagra tett javaslatot azért, hogy a nemzetközi pénzügyi válság reálgazdaságra átterjedő kedvezőtlen hatását tompítsák. Ez a csomag  ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy azok az országok, így  Magyarország is, amelyeknek a költségvetési helyzete nem teszi lehetővé az élénkítést költségvetési eszközökkel, tovább folytassák stabilizációs, egyensúlyjavító programjukat, elsősorban arra  koncentráljanak.

A PM szerint ennek megfelelően Magyarország is csak olyan intézkedéseket kíván tenni a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak mérséklésére, amelyek összhangban vannak a meghirdetett  egyensúlyjavítási célokkal, biztosítják az államháztartás  finanszírozási igényének tervbe vett mérséklését.

A pénzügyi tárca közleménye egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy az uniós csomag olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek javítják a kis-, és középvállalkozások likviditását, segítik a  munkahelyek megőrzését. Magyarország is alkalmazza ezeket az  eszközöket, amikor a gazdasági csúcson programot hirdetett a  vállalkozások forráshelyzetének javítására, munkahelyek megőrzésére, piacok bővítésére - áll a PM közleményében.

Megvannak az első nemzetközi reakciók is. - Azt kellene tudni, honnan vegyük a pénzt! Ez a fő kérdés - reagált a 200 milliárd euros költségvetési gazdaságösztönző intézkedés csomag hírére Donald Tusk. A lengyel miniszterelnök kijelentette: "Ha valami hiányzik manapság a piacon, hát az a pénz. Óvatosan  bánnék az efféle politikai deklarációkkal. Komolyan majd akkor lehet  beszélni erről a tervről, ha elfogadták."

- Amikor vezetőkkel beszélgetek, nem csak európaiakkal, mind azt mondja: betesz 100, 250 vagy akár 500 milliárd eurót. Én is  hirdethetném, hogy beteszek milliárdokat, csak lábjegyzetben hozzá  kellene tennem: ha sikerül kölcsönt szereznem - fejtegette Tusk. Szerinte Lengyelország "támogat minden elképzelést az EU-ban, amely segít stabilizálni a piacokat, és korlátozza a manipuláció és  a spekulatív támadások lehetőségét", de "nyugodtak maradunk, és a  javaslatokat a lengyel érdekek fényében ítéljük meg"

Az EU mentőcsomag céljai, 10 pontban
1. Foglalkoztatás támogatása
2. Munkaerő-kereslet támasztása, megfontolandó a közterhek csökkentése
3. Hozzáférés a hitelhez, itt jön a képbe az EIB
4. Adminisztrációs terhek mérséklése
5.Infrastruktúra fejlesztése: utak, vasutak, energiahálózatok
6. Energiahatékonyság növelése az épületek szigetelése révén, azaz az építőipar serkentése
7. A „zöld” termékek népszerűsítése, akár áfacsökkentéssel
8. Beruházás a kutatás-fejlesztésbe, innovációba és oktatásba
9. A tiszta technológiák előtérbe helyezése az autógyártásban – erre kaphatnak pénzt a gyárak
10. Nagy sebességű internet mindenkinek