Kétséges egység a csúcson
Nem akarnak a közös ellenség ellen összefogni a gazdaság szereplői és a politikusok – pedig Gyurcsány Ferenc erre kérte őket a gazdasági csúcson (amely hivatalosan az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának kibővített ülése volt).
A politikai egység már a kezdéskor sem jött össze: Orbán Viktor Fidesz elnök mellett üresen maradt Fodor Gábor, a szabaddemokraták vezetőjének széke is, de persze Semjén Zsolt a KDNP elnöke, és Varga Mihály Fidesz-alelnök helye is szabadon maradt.
A szakszervezetek azon vitatkoztak a munkáltatókkal: egyszerűen felvethető-e, hogy most fél évig ne is beszéljenek béremelésről.
A kormányfő szerint az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb válságának vagyunk az elején. Új helyzet van, nem lehet a régi módon gondolkodni - mondta. Nincsenek politikai, gazdasági ellenfelek, a közös ellenség a válság, a bizonytalanság, a megszűnő beruházások, a fenyegetés, hogy munkahelyek sokasága szűnik meg - közölte két ízben is. Egyszer az elején, majd a vita közepe felé ismét, másodszor jóval konkrétabban az ellenzéki magatartásra célozva.
A válság okaként a 2001 és 2006 közötti költekezést jelölte meg, ám ennek oka szerinte a politikai ellenségképzés volt. Minden politikai erő félt a hatalom elvesztésétől, ezért mindent megígért a választóknak. Ezzel a politikával azonban szakítani kell – mondta.
Ám ami a kormányoldalon (és a szabaddemokratáknál) a politikai elit általános felelőssége volt, az az ellenzéknél továbbra is a kabinet hibája. Gyurcsány meg is jegyezte: zárt ülésen – szerdán – igenis találkozott már ellenzéki konstruktivítással. De Demján Sándor, a VOSZ elnöke is utalt arra, hogy kamerák előtt nehezen lehet a problémákról beszélni.
Azzal nagyjából mindenki egyetértett, hogy az uniós támogatásokat át kell rendezni. Bajnai Gordon gazdasági miniszter a már azért jórészt ismert megoldási variációt ismertette. E szerint átrendezik az uniós támogatásokat, az immáron 1400 milliárd forintosra bővített csomaggal (amelyben azért van már beindított uniós támogatási program is) mintegy kétezer milliárdot mozgatnának meg. De könnyebb lesz a támogatásokhoz is hozzájutni: hátrányos térségben a beruházásnak akár a 70 százalékát is finanszírozzák, máshol akár 50 százalékot is.
A támogatásnak most már akár a 40 százalékát is kifizetik majd előre (eddig 25 százalék volt a maximum). Jövőre az uniós támogatások 33 százaléka a vállalkozásoknak szól majd. Egy új munkaerő felvételével a hogy azok a kisvállalkozások (5 és 50 fős munkavállalói létszámú cégek), amelyek egy fővel növelik a létszámukat ötre érvényesíthetnek majd járulékkedvezményt.
A kormány mielőbb szeretné bevezetni az eurót, ám – mint Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta – ehhez teljesíteni kell az egyensúlyi kritériumokat. Vagyis: a hiányt le kell szorítani, az inflációt pedig a megfelelő szint alá vinni. Ezenkívül a kormány adóreformot sürgetett – konkrétumok nem hangzottak el, csak annyit tudni: a most szükséges lépésekről, és a hosszú távú átalakítási tervekről külön egyeztetnek majd.
Nagyobb meglepetés azonban senkit se érhetett a csúcson. A felszólalók a pár napja már ismertetett elképzeléseiket vázolták. A szakszervezetek és a munkaadók előrehozták a bérharcot: bár a tárgyalások csak pénteken kezdődnek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, az már kiderült: a munkaadók azt szeretnék elérni, hogy most ne is beszéljenek béremelésről, vagy nagyobb minimálbérről – a munkavállalók képviselői viszont erről hallani sem akartak.
Egyetértés abban volt, hogy valamit tenni kell, kiemelten kell kezelni a munkahelyek megőrzését, szükség van a vállalkozások ösztönzésére, kiemelten kell kezelni sok területet (mezőgazdaság, informatika, megújuló energiák, lakásépítés hangzottak el például), és persze reformok kellenek, meg politikai egyetértés. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője 2012-es euró-bevezetési céldátumot javasolt, és a reformokat hiányolta, Matolcsy György a hétpontos Fidesz-javaslatot ismertetve jónak nevezte a programot, azonban megvalósítását csak politikai változás esetén tartotta elképzelhetőnek. Az MDF adócsökkentést (és persze a „haláladó eltörlését”) indítványozta, a KDNP családi adózást.
A konkrét intézkedési tervekről azonban nem folyt vita – a most elhangzott javaslatokat beépítik majd egy összefoglalóba, ez alapján készül négy-öt pontos intézkedési terv, amiről még tárgyal majd a Gazdasági Bizottság. Podolák György, a bizottság elnöke szavazást is kért arról az indítványról, hogy ezentúl rendszeresen, félévente, vagy ha a szükség úgy hozza negyedévente gyűljenek össze a fontosabb kérdések megvitatására.
Tudósításunk percről percre itt.
