Kétmilliárdos bírság a kamukötvényért

Brutálisan növelné a piacfelügyeleti bírság felső határát a Nemzetgazdasági Minisztérium – a tárca csütörtökön tette közzé javaslatát. Ezzel együtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is összeállította a maga javaslatait, ezt továbbították is a tárcának. A felügyelet engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén jelenleg 100–500 millió forint közötti bírságot szabhat ki, a minisztériumi javaslat ezt kétmilliárd forintra emelné.

Hasonló mértékű szigorítás szerepel a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, vállalati felvásárlás szabályainak megsértése mellett, valamint a fedezetlen üzletkötés korlátozásainak megsértéséért is. Vagyis a Quaestor suttyomban végrehajtott 150 milliárd forint értékű kötvénykibocsátása kétmilliárd forintba kerülne a jövőben – akár négybe is, ha fedezethiány is van.

Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője
Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője
Nemzeti Sport Archív

A jegybank inkább a személyes felelősséget szigorítaná: jelenleg csak a vezetőséget lehet büntetni, ezt kiterjesztené az alkalmazottakra és a közreműködőkre is. A nem jelentett szabálytalanságokért bírság járna, a személyes bírság mértéke pedig húszról 500 millió forintra is nőhetne.

A minisztérium és a jegybank is bővítené az ellenőrzés során használható eszközöket. Az MNB külső szakértőket látna szívesen, és egyéb, pénzügyi szakmai oldalon is erősítene, míg a tárca atomtöltetet adna a felügyeletnek. Lezárt helyen is tarthatnak ellenőrzést: praktikusan a lebukás előtt kimentett iratokat akár a vezér pincéjéből is elő lehet szedni –bírói engedéllyel és a felügyeleti eljárás azonnali megindításával.

Az ellenőrzést mind a tárca, mind az MNB sűrítené, a jelenlegi öttel szemben legalább háromévente vizsgálnák a brókercégeket, a jegybank emellett újabb adatszolgáltatást, vizsgálati pontokat javasol bevezetni. Idetartozik a könyvvizsgálói felelősség és függetlenség erősítése, az online értékesítési rendszerek auditálása és azok online ellenőrzése. Összevetné az ügyfeleknek kiküldött és a Kelernek megküldött adatokat. A minisztérium – talán annak érdekében, hogy mindenki jól gondolja meg a dolgot – díjkötelessé tenné az értékpapír-kibocsátást, befolyásszerzést. A díjat az MNB rendeletben határozná meg. Az ügyfelek helyzetének könnyítése kapcsán a tárca csak addig ment ebben, hogy a Befektetésvédelmi Alap kártalanítása során az egymillió forint feletti összeg után eltörölné a kötelező tízszázalékos önrészt.

A jegybank viszont egyrészt felveti, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapot és a Befektetővédelmi Alapot (Beva) akár össze is lehetne vonni, ez ugyanis könnyebbé tenné a kártalanítást. Emelné emellett a Beva által nyújtott kártalanítás maximumát is a nyugdíj-előtakarékossági számlákon. Az elmúlt hetekben kialakult piaci pánikot is hűtené a jegybank azzal, hogy a kijelölt felügyeleti biztos jogot kaphasson az ügyfelek pozícióinak zárására. Ez egyébként a Buda-Cashnél működött, a brókerek zárhattak pozíciókat a botrány kipattanása után is.

A minisztérium előírná a diploma meglétét is egy pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének, továbbá hároméves szakmai tapasztalatot. Eddig ez nem volt követelmény, bár aligha a diploma hiánya okozta a bajt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.