Az MTI-nek pénteken eljuttatott közös közleményükben a szervezetek ezt egyebek között azzal indokolták, hogy rendszer az eddig ismert formájában nem teljes körűen alkalmas a kormány által kitűzött célok elérésére, és aránytalanul nagy ráfordítást igényel az érintett cégek részéről. Ráadásul a rendszer bevezetéséig alig 2 hét van hátra, és a társaságok nem tudnak a változásokra ilyen rövid idő alatt felkészülni.

Hangsúlyozták: a logisztikai szakma jó iránynak tartja a kormányzat azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert vezessen be az áfa- és adócsalások csökkentésére, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése.

A közlemény szerint azonban amennyiben a kormányzat a jelenleg ismert formájában vezeti be a rendszert január elsején, az a cégek adminisztrációs terheinek jelentős növekedése mellett az ellátási rendszerben is zavart okoz. Ennek egyik okaként a dupla adatrögzítést említette az MLSZKSZ, mivel ismereteik szerint a fuvarlevelek, számlák és szállítólevelek adatait még egyszer rögzíteni kell az ekáerben. Nemzetközi megállapodásokat kell módosítani, informatikai rendszereket kell átprogramozni – sok esetben külföldön levő fejlesztési felületeken –, dolgozókat kell kiképezni, partnereket kell tájékoztatni, a rendszer olyan mennyiségű adatforgalmat fog generálni, amelynek működőképes feldolgozása a megfelelő tesztüzem nélkül elképzelhetetlen – írták.

A közlemény idézi Fülöp Zsoltot, az MLSZKSZ elnökét, aki elmondta: fontos a rendszer megfelelő előkészítése és bevezetése, máskülönben nemzetgazdasági szinten is érezhető károkat fog okozni, kiszámíthatatlan folyamatokat indít el valamennyi érintett szakmán belül, ami tovább gyengíti Magyarország gazdasági és logisztikai pozícióját a térségben.

Javaslataik között szerepel az elektronikus számlázáson, az elektronikus fuvarlevélen és az elektronikus szállítólevélen alapuló, komplex informatikai rendszer létrehozása, amely az online pénztárgépekhez hasonló módon működne. Megvalósulásával az e-útdíj ellenőrzéssel, a teherjárművek menet közbeni mérlegelésével együtt, a teljes számlázási, nyomon követési rendszer zárttá válna, így megfelelő ellenőrzési rendszerrel megtámogatva megszűnnének a kiskapuk, és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét, továbbá az érintett logisztikai, termelő-, kereskedőcégeket sem terhelné a többletadminisztráció. A komplex rendszer biztosítja a több 100 milliárdos forintos nagyságrendű adóbevételt, kevesebb adminisztrációval – olvasható a közleményben.

A nemzetgazdasági tárca a kormány honlapján szerdán tette elérhetővé az online árukövetési rendszer két végrehajtási rendeletének tervezetét, amelyhez kérte az érintettek véleményét.

Az adóhatóság tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval összefüggő visszaélések túlnyomórészt az Európai Közösségen belül folytatott kereskedelemben valósultak meg. Ennek visszaszorítása érdekében kívánja elindítani a kormány 2015. január 1-jén az elektronikus közúti árumozgásokat ellenőrző rendszert (ekáer), amellyel nyomon követhetővé válik az áruk valós útja. A rendszerrel a szállításhoz kapcsolódó adatokat – egyebek mellett az áru megnevezését, mennyiségét, feladóját és átvevőjét, a szállító jármű rendszámát – egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt kell rögzíteni.