A bakui lépés megdöbbenést váltott ki a piacokon, hiszen a kormány hónapokon át azt bizonygatta, mennyire stabil a manat, s azt egy ilyen olajválság sem tudja befolyásolni, szemben az oroszokkal, a törökökkel és a grúzokkal, akiknek jelentős mértékben elértéktelenedett a pénze a világpiaci olajárak zuhanásának következtében.

Ilham Alijev azeri elnök. Hónapokig bizonygatták, hogy hogy stabil a manat Fabrizio Bensch / Reuters

Az azeri jegybank rövid közleménye szerint 34 százalékkal gyengítik a manatot a dollárhoz képest, így egy zöldhasú már csak 1,05 manatot ér – hivatalosan. Mert azóta ennyiért nem lehet beszerezni. Ilham Alijev azeri elnök vélhetően bosszankodva gondol vissza arra, hogy az Orbán-kormány biztatása ellenére nem élt a felkínált lehetőséggel, és nem vásárolt be az alacsony hozamot, de biztos befektetést ígérő magyar államkötvényekből.

Mindenesetre az azeriek azért tanulhattak az unortodoxiából valamit, ugyanis a brutális leértékelést „az azeri gazdaság több lábra állása, a nemzetközi kapcsolatok megerősítése és az export fellendítése" érdekében rendelték el, s remélik, hogy ez a lépes egyben az azeri fizetési mérleg szempontjából is hasznos lesz.

Ez érthető is, hiszen Azerbajdzsán exportbevételének 95 százalékát, míg az államkassza forrásainak több mint 70 százaléka a szénhidrogén-kitermelés adja – jegyzi meg a Financial Times, hozzátéve, hogy épp az olajbevételek segítették az azeri nép felemelkedését a szegénységből az elmúlt évtizedben, így Alijev számára nem lesz majd egyszerű beadagolnia a lakosságnak a leértékeléssel járó megszorításokat. A brit napilap független forrásokat idéz, melyek szerint a lakosságot sokkolta a bejelentés, a gyógyszerek, az élelmiszerek ára 20-25 százalékkal emelkedett, s ha valaki bevándorlási menekültként el kívánná hagyni az országot, annak ugyanennyivel többet kell majd kiperkálnia a repülőjegyért. Az ingatlanárakat már dollárban mérik Magyarország nagy barátjánál.

A „független” jegybank még megpróbált lavírozni, egy hete a dollár helyett az euró-dollár kosárhoz igazította a manatot, hátha így könnyebb lesz majd a fokozatos leértékelést kimagyaráznia. A dollárban tartott megtakarítások 4-5 százalékponttal 40 százalék fölé nőttek az év eleje óta, jelezve az Alijev kormányba vetett bizalmat. A költségvetés eleve 90 dolláros hordónkénti olajárral számolt 2015-re, most alig 50 dollárnál jár a jegyzés. Az energiahordozó exportjából táplálkozó alap bevétele a tavalyi 16,3 milliárdról 4,7 milliárdra zuhanhat az elemzők szerint. Azerbajdzsán eddig büszkén hirdette, hogy nem fog ki rajta a padlóra került olajár, hisz az alacsony költségvetési hiány és az azeri GDP 70 százalékára tehető devizatartalék megfelelő védelmet nyújt a számukra. Ennek a mítosznak lett most vége.