Két százalék alatt ragadt az infláció
Rácáfolva az elemzői 2,1 százalékos inflációs várakozásra 1,8 százalékos éves drágulást mutatott ki a KSH, miközben júniushoz képest 0,3 százalékos átlagos árcsökkenést mértek. Ennek hátterében a korábbi rezsicsökkentés kedvező hatása áll, de a tartós fogyasztási cikkek is olcsóbbak lettek.
A 12 hónappal ezelőtti szinthez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (11,1 százalék) ára, valamint a sertéshús (6,8 százalék), a sajt (5,7 százalék), az étolaj (4,9 százalék) és a száraztészta (2,9 százalék) is drágult. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (11,5 százalék) és a cukor (6,8 százalék) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,5 százalék), ezen belül a helyi tömegközlekedés ára 5,3 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek átlag alatt drágultak (1,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében szintén árcsökkenés (8,8 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a palackos gázért 7,4, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. júliushoz képest.
Ami az év egészét illeti, nagy meglepetések nem várhatóak, az infáció szintje kisebb kilengésekkel ugyan, de mindvégig a jegybank által irányadónak tartott három százalékos cél alatt marad.
A januárban megkezdett, majd júniusban folytatódott rezsicsökkentési hullám segít az árak alacsonyan tartásában, és kompenzálja az élelmiszerárak és üzemanyagárak időközbeni emelkedését. Az is kétségtelen, hogy a 2012 januári áfaemelés miatt végig magas szinten beragadt infláció most segíti a kormány, mivel magasra tette a most "átugrandó" tavalyi bázist.
A víz- és csatornadíjak, valamint a szemétszállítási költségek és a palackos gáz árának csökkentése teljes körűen majd augusztusban jelenik meg az inflációs adatban, így akkor ismét mérséklődhet az árindex, amennyiben nem lesz árrobbanás az élelmiszereknél. Az idényáras élelmiszerek árára még nem terjed ki a kormány hatásköre, ezek szezonalitásukból fakadóan és az időjárástól függően durva áringadozásokat képesek produkálni.
Az élelmiszereknél, s minden olyan terméknél, ami szállítást igényel, áremelő hatással lesz az elektronikus-útdíj júliusi bevezetése, ami jelentősen megnöveli a fuvarozók terheit, s ők ezt szándékaik és lehetőségeik szerint át is fogják terhelni: vagy a termnelőkre, vagy a kereskedőkre, de végső soron egyre megy, mert a számlát a fogyasztó fizeti ki. Az e-útdíj miattio drágulás azonba – legalábbis az infláció szintjén – átmeneti lesz, mivel az előre elhatározott októberi, a fűtési szezont megelőző újabb tíz százalékos rezsicsökkentés – ismét lenyomja az átlagárakat.
Infációs nyomás nem érezhető a gzadaságban, a jegybanknak erre nem kell különösképpen figyelnie, amikor az aktuális, jelenleg négy százalékon álló alapkamat szintjéről dönt augusztus végén. Miután Matolcsy György bejelentette, hogy áttérnek a kis lépések taktikájára, ennek várhatóan már augusztusban láthatjuk a jelét: a belengetett 10 bázispontos kamatcsökkentés mindenképpen valószínű, mert jelzi a monetáris tanács elkötelezettségét az irányadó ráta folyamatos mérséklésére.
Egy ilyen mértékű kamatvágást jól lehet tehát "eladni a piacon" és a kommunikálni a lakosság felé, kockázata ugyanis nem sok van. Tegyük hozzá, a nemzetközi befektetői hangzulat továbbra is kedvező, azaz támogatja a kamatcsökkentési ciklus folytatását.
