Két év múlva már 322 milliárdot fizetnek a bankok
A jövő évi 283 milliárd forint után 2014-ben már 322 milliárd forintot szedne be a kormány a bankoktól a pénzügyi tranzakciós illetéken keresztül – derül ki a parlamenthez múlt pénteken benyújtott költségvetési törvényjavaslat kitekintéséből. Ezzel az összeggel kell minden évben kalkulálniuk a bankoknak, egészen 2016-ig.
A tényleges bevétel azonban ezen az időtávon eltérhet, a javaslatban az új ciklus első éveire beírt bevételi tervek bizonyára tehcnikai kivetítésen alapulnak. A 2014-es előrejelzés viszont valószínűleg piaci folyamatokra épít, ezért ez a kormányzat tényleges bevételi szándékaként vizsgálandó. A tranzakciós illetékből befolyó összeg tehát a választás évében 13,7 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy a költségvetés teljes bevételén belül növekszik majd az új elvonás súlya.
„Cserébe" a kormány tényleg kivezeti 2014-től a bankadót. Ezt jövőre megfelezik (ebből 72 milliárdot várnak), bár volt olyan miniszterelnöki nyilatkozat, ami alapján azt lehetett sejteni, hogy a pénzintézeteknek már a következő évtől sem kell fizetniük ezt a közterhet. Nem így lett, de a kitekintés alapján 2014-től biztosan nem kell majd ezzel az adóval számolniuk. Nem úgy a hitelintézeti járadékkal: azt még 2016-ban is fizetni fogják, évente 8,1 milliárdot tervez beszedni ebből a kormány.
A választási évet érdemes abból a szempontból is megvizsgálni, hogy a kormány esetleg az adózáson keresztül igyekszik-e megszerezni a szavazók szimpátiáját. A választási logika azt diktálná, hogy a kormány engedjen az adóprésen, ám a személyijövedelemadó-bevételek alakulása ezzel látszólag ellentétes folyamatokra enged következtetni. Az idei 1574 milliárdról jövőre 1540 milliárd forintra mérséklődik a bevétel, majd a választás évében egy jelentős ugrással 1625 milliárd forintra emelkednek az szja-bevételek.
Mivel a kormány elkötelezte magát az egykulcsos adó mellett, nem valószínű, hogy az adózás szabályainak érdemi átrendezése okozná ezt a változást. Az sem tűnik életszerűnek, hogy a 16 százalékos kulcs emelésével pont választási évben próbálkoznának. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a gazdaság növekedéséből, illetve a foglalkoztatás bővüléséből fakad a kormány szerint az adóbevételi bőség.
A javaslat valóban erről árulkodik. A GDP a jövő évi – általános megítélés szerint túlzottan optimista – 1,6 százalékról 2,5 százalékra nőhet a ciklus utolsó évében. Ami a foglalkoztatottság alakulását illeti, erről csak egyetlen információt tartalmaz a javaslat: jövőre 2,2 százalékos növekedésre számít a kabinet. A költségvetés egyik gyenge pontjának egyébként a makropálya megalapozatlanságát tartják az elemzők. Az adóbevételi számokat áttekintve úgy tűnik, nem csak a jövő évi tervezéssel lehetnek problémák.
A kelleténél optimistább kormányzati hozzáállás köszön vissza a cégek adóbefizetéseinél is. A társasági adóból jövőre 380,8 milliárdot várnak, a rákövetkező évben pedig már 423,6 milliárdot. Úgy, hogy közben az evából is 10 milliárddal több folyhat be, mint amennyit 2013-ra terveztek (a 2013-as társasági adónövekményt részben az evát elhagyókkal magyarázza a kabinet). Ez persze nem eget rengető mérték, de tudni kell, hogy idén 178 milliárd jöhet be az evából, pedig tavaly még 225 milliárdot sikerült beszedni. Az adókulcs emelése azonban sokakat ijesztett el ettől az adónemtől. Úgy tűnik, a kormány szerint hamarosan megint népszerű lesz az eva, de hogy ez a változás mitől állhat be, arról ma még szinte semmit nem tudni. Illetve annyit igen, hogy az eva helyett egy újfajta, a termelő cégek számára is elérhető adónem bevezetését tervezi a kormány. Ami tény, a költségvetési javaslatban az evával számolnak, egészen 2016-ig.
