Az év végére 1,6-1,9 százalékra süllyedhet a magyar kamat - véli Szántó András, az Equilor lakosságiüzletág-igazgatója. Van tehát tér a további kamatcsökkentésekhez. A monetáris tanács ugyanakkor egyelőre kivár, így nem most lát hozzá a 2,1 százalékon álló ráta mérsékléséhez. Elemzésük szerint összességében nyugodt év előtt állunk.

Az MNB számára az infláció az idei évben sem jelent túlzott kihívást, 0,9 százalékos lehet az év egészében. A rezsicsökkentés hatásai ugyan kiesnek az árindexből, de belép a helyére olajár, amely tartósan alacsony marad az idén. Igaz, december tájékán már felfelé ívelhet, hordónkénti 60 dolláron jegyzik majd - véli.

Elvben defláció is kialakulhat, ami komolyan apaszthatja a GDP-t. A forint mostani árfolyamán nem látszik ugyan, de a fizetőeszközünkre nehezedő nyomás egyre kisebb lesz, a devizahitelek forintosításának köszönhetően az árfolyamkockázat jelentősen mérséklődik. Ezzel egy időben az Európai Központi Bank mennyiségi lazító programja keretében havi 60 milliárd euró értékben vásárol államkötvényeket, a piacra öntött friss likviditás egyben az euró gyengüléséhez vezet. Ez is közrejátszik abban, hogy a forint az év végére 310-es szintig erősödhet az euróval szemben.

A forintot támogatja a tartósan magas folyó fizetési mérleg, amelyben a növekvő belső fogyasztás importbővítő hatását ellensúlyozni tudja a dollár elszámolású olajvásárlásokon nyert megtakarítás. Az uniós pénzek beáramlása sem torpan meg annyira, mint azt sokan gondolják. Ráadásul a kormánynak és az MNB-nek a forintgyengülés - a devizahitelek forintosítása miatt - már nem okozna fejfájást, noha az államadósság devizás részaránya még mindig 35 százalék fölötti. Az államadósság a jövő év végén is 76 százalék felett marad, itt nagy áttörést nem remél az Equilor.

A kormánynak viszonylag kényelmes helyzete lesz, mivel a gazdasági növekedés 2,7 százalékos tempóra állhat be, sőt ennél - az olajár okozta kedvező hatás miatt - magasabb is lehet. Az államháztartási hiány stabilan a 3 százalékos brüsszeli követelményszint alatt marad, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megcélozzák a nullás költségvetést. Igaz, ez politikai elhatározás kérdése. A növekedés az autóiparra épül, ami kockázati tényezőt jelent. A másik oldalon a lakossági fogyasztás meglódulása viszont segíthet a GDP-n. A forintosítással és az alacsonyabb törlesztőrészletekkel megspórolt, éves szinten 2-300 milliárd forintnyi pluszpénz többségét elkölti majd a lakosság.

A kockázati tényezők között az alacsony működőtőke-beáramlás, a külföldi beruházók számára még mindig kiszámíthatatlannak tűnő gazdaságpolitika, az orosz-ukrán válság elmélyülése és a veszteséges bankszektor a leghangsúlyosabb. Jórészt emiatt késik még mindig a magyar államadósság régóta remélt felminősítése. Kategóriánk továbbra is bóvli. Ebben az év második fele hozhat változást.