Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára bejelentette: a közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP beruházások felülvizsgálata a végéhez közeledik. Magyarországon ebben a konstrukcióban épült négy autópálya-szakasz, 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 2 börtön és a Művészetek Palotája is, összesen közel 100 beruházás. Ezek közös jellemzője, hogy a közös kockázatviselés helyett szinte kizárólagos az állam felelőssége, a magánbefektető minden esetben bőven a pénzénél van. Márpedig ez olyan anomália, ami a Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló államtitkárság vezetője szerint beavatkozást igényel.

Az eddigi vizsgálatok szerint valamennyi beruházás összege jóval magasabb annál a költségnél, amennyibe a fejlesztés kizárólag állami megvalósítás esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi monitoring rendszer nem működött, a projekteket senki nem ellenőrizte. A leginkább jellemző hibák a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetésének hiánya, a gyenge minőségű kivitelezés, az eltúlzott méretek, a központi ellenőrzés mellőzése, a magas állami kockázatvállalás és alacsony érdekérvényesítés, a drága és nem hatékony üzemeltetés.

Hegmanné Nemes Sára kiemelte, hogy a költségvetést a teljes futamidő végéig 3000 milliárd forint összegben terhelik a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek. Az átvilágítás után, a szerződés lezárását elfogadó vállalkozók minden esetben megkapják a beruházásra fordított pénzüket és kiváltással kapcsolatos jogszerű igényüket. A megszüntetéseket és azok kifizetését jóváhagyó döntési javaslat idén júniusban kerülhet a kormány elé. Feltűnő értékaránytalanság és vitatható vállalkozói követelések esetén az állam a peres eljárást is vállalja.