Délután nyújtotta be az új költségvetést a kormány. Az új büdzsé teljesen új javaslat: a gazdasági növekedés a korábban számolt 3 százalék helyett 1,2 százalékos, az infláció 4,3 százalék helyett 3,9 százalékos. Brutálisan kisebb exportnövekedésre számít a kabinet: 8 százalék volt az október elején benyújtott tervben, most csak 4,1 százalékos. A lakossági fogyasztás most csak 0,3 százalékkal emelkedik, az előző verzió még 1,9 százalékossal számolt. A hiány kisebb: az uniós kimutatás szerint nem 3,2 hanem 2,9 százalékos.

A magyar elszámolásban mindez annyit tesz: a deficit 976 helyett 895 milliárd forint lesz az államháztartási deficit, ami 98 milliárd forinttal kisebb bevételek, és 30 milliárd forinttal nagyobb kamatkiadások mellett jön össze. A kormány ugyan 160 milliárdot nyert azon, hogy elhalasztotta az adócsökkentést, ám a kisebb infláció, a visszaeső fogyasztás, az alig növekvő export és a gyengén emelkedő gazdasági teljesítmény miatt sokat veszített. A kamatkiadások növekedését pedig a megváltozott finanszírozási környezet indokolja - vagyis, hogy a világban növekednek a kamatfelárak, rosszabb a minősítésünk és romlott a forint is.

Mindebből annyi következik: jóval kisebb lehet az államháztartás többi (elsődlegesnek nevezett) kiadása. Összesen 210 milliárd forint a megszorítás - a spórolás eloszlása azonban nem egyenletes. A kisebb nyugdíjemelés miatt mintegy 65 milliárd forinttal csökken a nyugdíjkassza kiadása, 154,5 milliárdot tesz ki a megszorítás a központi költségvetésnél, ám a helyi önkormányzatok csak 38 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak, az egészségügyi kasszánál pedig 25 milliárd forinttal nőtt is a keret.

Veres János pénzügyminiszter