A JNT Security értékszállító dolgozóinak sztrájkja miatt a Magyar Posta átszervezte a pénz- és értékszállító tevékenységét, így ha a megszokottól eltérő időben is, de tudja biztosítani a szolgáltatást – mondta Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója a kedden hajnalban kezdődött sztrájk kapcsán.

A Magyar Posta ki tudja fizetni a nyugdíjakat és biztosítják a készpénzt az egyéb utalványkifizetésekhez – tette hozzá. Az eddig gyakorlat szempontjából a Posta minden hónapban a 9-ét követő 12 napban fizeti ki a mintegy 1,3 millió nyugdíjszelvényt. A JNT Security a Posta leánycége, amelynél az értékszállító dolgozók léptek sztrájkba arra hivatkozva, hogy nem született megegyezés a társaságnál a bérfejlesztésről. A munkabeszüntetést meghirdető Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezet állításait a vezérigazgató több ponton cáfolta.

Bár 2014 végén kezdődtek tárgyalások a JNT vezetése és a szakszervezet között, de a vezérigazgató szerint az öt százalékos alapbér-fejlesztési követelést csak április elsején írta le a szakszervezet, miközben már március végén már sztrájkbizottságot alakítottak, így a tárgyalások légkörét már az első konkrétumoktól kezdve a sztrájk lengte körül – állítja a vezérigazgató. Aki sérelmezi, hogy a részletes szakszervezeti javaslat leadása után néhány nappal lépett sztrájkba a szakszervezet, így a menedzsmentnek lehetősége sem volt a megalapozott döntéshozatalra. Pedig visszamenőleg átlagosan 2,2 százalékos bérfejlesztést jelentett be a cég vezetése, s felajánlották, hogy a harmadik negyedév után megvizsgálják, van-e a cégnek pénze egy, a cég eredményéhez kötött egyszeri kifizetésre, amelynek mértéke havi 3,3 százalékos bérfejlesztésnek felelne meg.

A szakszervezet követelésének és a cég ajánlatának költségvonzata között a vezérigazgató körülbelül ötvenmillió forint van. A cég 2013-ban 5,4 milliárdos bevétel mellett 172 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el, a 2014-es számait a vezérigazgató kérdésünkre azért nem ismertette, mert a Közgyűlés még nem hagyta jóvá. Azt azonban hozzátette: a sztrájk jelentősen ronthatja a cég eredményét, hiszen annak kezdetétől alvállalkozókat kénytelen bevonni a szolgáltatás biztosításába, ami jelentős pluszköltséggel jár. Szarka Zsolt, hangsúlyozta: a bértárgyalásokat a munkáltató nem tekinti megszakítottnak, ám a konfliktus megoldása csak akkor lehetséges, ha a sztrájkot beszüntetik és folytatják a tárgyalást.

A JNT Security életében nem ez az első ilyen jellegű konfliktus, 2010-ben már sor került figyelmeztető sztrájkra, de végül sztrájkig nem jutott el a helyzet. Szarka Zsolt szerint az eddigi években is az év második felében egyeztek meg a bérfejlesztésről, s mindig sikerült a tárgyalóasztal mellett sikerült kezelni ezeket a dolgokat. Tehát nem igaz, hogy míg a Postánál volt bérfejlesztés, addig a JNT-nél nem. 2013-hoz képest több, mint tíz százalékkal, 2010-hez képest több, mint 15 százalékkal nőtt a JNT értékszállítók alapbére. A dolgozók jövedelme így jóval bruttó kétszázötvenezer forint fölött alakul. Szarka Zsolt visszautasította azt a vádat is, miszerint a tulajdonos egy másik szakszervezet létrehozásában is közreműködött volna.