Meglepte a szervezőket a hétvégén Mario Monti olasz miniszterelnök, amikor váratlanul betoppant a milánói bútorvásárra. Arra akarta felhívni a figyelmet, hogy az olasz gazdaságnak igenis van versenyképes szektora. Az alkalmat megragadta annak ecsetelésére, hogy Olaszország bizonnyal ki tud keveredni a válságból, ám költségvetési fegyelem nélkül ez nem megy, a szigornak lételemmé kell válnia. Ez megteremti a későbbi növekedés alapját. Igaz, tette hozzá, hogy a válság mindenkit kedvezőtlenül érint, de a legkiszolgáltatottabb rétegeknek támaszt kell közben nyújtani. Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tűzerejének megkétszerezéséről szóló péntek esti döntés azt jelzi, hogy az eurózónán kívüli világ is elismeri a valutaövezeten belül meghozott intézkedéseket a gazdaságpolitikák jobb összehangolására. A vásárlátogatásról beszámoló Corriere della Sera azt emelte ki, hogy Monti reményre és derűlátásra okot adó jeleket észlel a gazdaságban, s nem beszél többé Görögországról és a szakadék széléről.

Az olasz kormány egyébként ezt megelőzően küldte el Brüsszelbe a minden uniós tagállam számára kötelező gazdaságpolitikai tervet, amelyben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt, s kevésbé a költségvetés egyensúlyára. A bejelentést, hogy a Berlusconi-kormány által vállalt cél teljesítése egy évet késk, a piac nyugodtan fogadta. A befektetők aggodalma nem a büdzsé helyzete, hanem az alacsony növekedési iram és a magas államadósság miatt növekedett korábban.

A terv nyilvánossá válásával egy időben a válság miatt az országon végigsöprő öngyilkosság-sorozat miatt ezrek tüntettek Rómában, s a szakszervezetek is egyre hangosabban követelnek átfogó növekedési stratégiát. De még az IMF is – amelynek vezérigazgatója, Christine Lagarde méltatja Monti erőfeszítéseit – azt javasolja, hogy a költségvetési kiigazítás iramát érdemes lenne lassítani, nehogy a gazdaság zsugorodási spirálba kerüljön.

Számokra lefordítva: a kormány úgy döntött, hogy az egyébként alacsonynak tekinthető, az uniós háromszázalékos plafon alatt lévő hiányt egy esztendővel később tünteti el. Az erre ez évre tervezett, a GDP arányában 1,6 százalékos költségvetési deficit 1,7 százalék lesz, jövőre 0,1 helyett 0,5, s csak 2014-ben érik el a 0,1 százalékot. Strukturálisan – azaz a recessziós hatást kiszűrve – egyébként már egyensúly van, jövőre pedig többlet keletkezik.

Az olasz kormány szerint idén 1,2 százalékos lesz a gazdasági visszaesés mértéke, az Európai Bizottság szerint 1,3 százalékos. Az IMF pedig 1,9 százalékos recessziót prognosztizál, s úgy látja, hogy 2017-ben lesz csak egyensúlyban a büdzsé, a kamatfizetések nélküli elsődleges egyenleg akkorra viszont eléri az öt százalékot, amire tartósan szükség lenne a nagy adósság mérsékléséhez.