Valdis Dombrovskis elmondta: a nemzetközi pénzügyi szervezettel sikeresen lezárt tárgyalások után most a 2010-es költségvetésre koncentrál a kormány, hogy megfeleljen az Európai Unióval kötött megállapodásnak, amely szerint a hazai össztermék (GDP) arányában mért hiányt a jelenlegi 10 százalékról 8,5 százalékra kell leszorítani.

Riga, 2009. május 28. Villamoson utazók Rigában, 2009 május 28-án. Lettországban június 6-án lesznek az európai parlamenti (EP) választások, amelyen nyolc mandátumon sorsáról döntenek a szavazók. A 2,25 millió lakosú balti államban az EP-választás kampányát háttérbe szorítja a súlyosbodó gazdasági válság és az egyidejűleg megrendezésre kerülő helyhatósági választások hadjárata. A részvételi arány a helyhatósági választások húzóereje miatt viszonylag magas is lehet, bár egy felmérés szerint a lettek mutatják az egyik legalacsonyabb érdeklődést az EP iránt. MTI Fotó: Soós Lajos

Az IMF hosszas egyeztetés után csütörtökön szabadította fel a Lettország számára biztosított hitelkeretének újabb, 200 millió eurós részletét. Az egyezség "fontos jelzés a nemzetközi piacoknak arról, hogy folytatódik tovább a sikeres pénzügyi stabilizációs program" - nyilatkozott a kormányfő.

Az 1,7 milliárd eurós IMF-hitelkeret második részletének lehívásáról március óta tárgyaltak a felek. Viták elsősorban az adóemelés és a nyugdíjcsökkenés kérdésében voltak. Szakértői szinten júliusban jött létre megegyezés. A megállapodást főként az ötpárti lett kormánykoalíció belső feszültségei hátráltatták.

A 200 millió eurós részlet felszabadításáról csütörtökön este tett közzé nyilatkozatot az IMF és a rigai kormány. 150 millió eurót a költségvetési hiány fedezésére, 50 millió eurót a pénzügyi szektor stabilitásának fenntartására költenek.

"Az IMF igazgatótanácsának döntése a lett kormány iránti bizalmat jelzi" - közölte Einars Repse pénzügyminiszter.

A kormány 500 millió lattal (191 milliárd forint) csökkenti idén a költségvetési kiadásokat, egyebek között a nyugdíjak és a közszolgálati dolgozók fizetésének csökkentésével. "A 2010-es költségvetés összeállításánál ebben az irányban kell tovább haladnunk" - tette hozzá a pénzügyminiszter.

A válság miatt az elmúlt évek látványos gazdasági növekedése után idén a lett GDP várhatóan 18 százalékkal zuhan. A kormány és a központi bank több számos közgazdász tanácsa ellenére úgy döntött, hogy a továbbra is az euróhoz köti a lat árfolyamát. Az IMF, más nemzetközi szervezetek és több állam által közösen biztosított, összesen 7,5 milliárd eurós hitelkeret ezt lehetővé teszi, a hitelezők ugyanakkor további takarékossági intézkedéseket szorgalmaznak.

Lettország tavaly decemberben kapott 7,5 milliárd eurós készenléti hitelkeretet, az IMF szervezésében. Maga az IMF 1,7 milliárd eurót biztosított, az EU pedig 3,1 milliárd eurót. A skandináv országok 1,8 milliárd eurót adtak össze, a Világbank 400 millió eurót különített el a balti ország számára. Csehországtól 200 millió eurót, Lengyelországtól, Észtországtól, és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) egyaránt 100 millió eurót kap Lettország, 2011 eleji lejáratra.