Az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző Ecostat IngatlanBarométer indexe 2010 első fél évében 5 százalékponttal, 42 százalékra nőtt, 2009. második fél évében mindösszesen 37 százalék volt. Ezen érték alapján tartós és jelentős változás továbbra sem várható az ingatlanpiacon, vagyis stagnálás jellemzi majd az ingatlanfejlesztéseket és az ingatlanforgalmazást.

Az ingatlanpiac szereplői a 2010. évre az Ecostat által előre jelzett (4,8%) inflációnál alacsonyabb árváltozást prognosztizáltak. Legmagasabb árnövekedést (3,7%) az építőanyag-áraknál várnak. Az építési-szerelési tevékenységek (1,6%), a munkaerő-költségek (0,9%) kismértékben emelkednek, a tervezési díjak 0,1 és az építési telkek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkenhetnek.

A kínálati árakkal kapcsolatos várakozások többnyire az árak csökkenésére vagy stabilitására utalnak.

A legnagyobb arányban a használt ipari építmények és használt logisztikai ingatlanok esetében számítanak a megkérdezett szakértők a kínálati ár jelentős, körülbelül 7,5 százalékos mérséklődésére. Az új logisztikai (-7,1%) és a használt kereskedelmi építményeknél (-6,2%). Az árak stabilitását, illetve kisarányú árcsökkenését főleg az új és használt lakóépületek esetében várják a legtöbben, mintegy 60 százaléknyian.

A kínálati árak növekedésére egyik ingatlantípus esetében sem számítanak. A csökkenés becsült átlagos mértéke széles sávban mozog, -1,2 és -7,5 százalék között.

A bérleti díjak jövőbeni változását tekintve az ingatlantípusok többségénél jellemzően stagnálást, esetlegesen díjcsökkenését vélelmeznek a szakértők. A bérleti díjak esésére legnagyobb arányban az „A" kategóriás irodáknál, a használt lakó- és ipari épületeknél, valamint a használt kereskedelmi építményeknél számítanak.
Díjnövekedést leginkább a "B" kategóriás irodák vonatkozásában várnak, de az új építésű lakóépületeknél és az új ipari és kereskedelmi építmények esetén is már a megkérdezettek 14 százaléka prognosztizál bérleti díj emelkedést.

A vevőoldalon mutatkozó kereslethiány a továbbiakban is gátat szab a lakás és egyéb ingatlanok jelentős számú vásárlásának, az ingatlanpiac gyors élénkülésének. Érdemi ingatlanpiaci fellendüléssel csak a fizetőképes kereslet növekedése és a lakás hitelezés újbóli beindítása esetén számolhatunk.
A bankok jelenleg nem folyósítanak devizaalapú hiteleket és jelentősen szűkültek az ingatlanokra felvehető jelzálog-hitelek is. A forint alapú banki kölcsönök kamata relatíve magas, ezért az ezek segítségével történő ingatlanvásárlások is jelentősen visszaestek.

Az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatások és egyéb bevételek jelentős részét felemésztik a szélsőséges időjárás okozta károk és az árvíz sújtotta települések helyreállítási költségei. Emellett a hivatalok egyéb bevételei is csökkentek. Mindezek alapján jelentős fogyasztásra, ezen belül is jelentős ingatlan-beruházásra és ingatlan-fejlesztésre 2010. év végéig, 2011. év elejéig nem lehet számítani.

Az ingatlan-beruházók konjunktúra-indexe 2010. első fél évében 29,7 százalék, 5,1 százalékponttal haladja meg a 2009. év második fél évben mért indexet. A beruházói optimizmus még nem jelentős mértékű beruházásokról ad számot, csak azt fejezi ki, hogy már kevésbé pesszimisták az ingatlanberuházó cégek, mint hat hónappal ezelőtt voltak. Mind a lakosságtól, mind a nem lakossági megrendelőktől minden ingatlantípus esetén továbbra is csökkenő számú lakóingatlan építést prognosztizálnak a beruházó vállalatok.

Az ingatlan-forgalmazó vállalatok konjunktúra-indexe 2010. első fél évében 4,3 százalékponttal növekedett a 2009. év második fél évében mért értékhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy feltehetően már nem akarnak sokkal többen megszabadulni ingatlanjaiktól, mint ahányan venni akarnának. Jelenleg az ingatlanpiac stagnálása a jellemző. A keresleti oldalon kismértékben emelkedett az ingatlanok iránti vételi és bérleti szándék is.

A lakosság ingatlanfejlesztését és vásárlását mérő konjunktúra-index 2009. második fél évében 41,6, 2010. első hat hónapjában 45,7 százalék. Ez a 4,1 százalékpontos emelkedés leginkább azt tükrözi, hogy további visszaesést már nem vár a lakosság, leginkább stagnálást valószínűsít az ingatlanpiacon az elkövetkező fél évben.

Az önkormányzatok ingatlan-fejlesztési indexe a 2009. év végén 51,1 százalék volt, 2010. első fél évében 56,5 százalékot mértünk, mely 5,3 százalékponttal ugyan magasabb, mint fél éve volt, de így is csak azt jelezzük előre, hogy jelentős ingatlan-fejlesztésekre és beruházásokra továbbra sem lesznek képesek a hatóságok. A felmérés eredménye a következő időszakra csökkenő mértékű felújítási és beruházási lehetőségeket mutat a közműépítés, az ingatlanok állagmegóvó beruházásai, valamint az új épületek építése terén.

A vállalkozások ingatlanfejlesztési indexei viszonylag alacsonyak, általában 28-40 százalék között változnak. 2009. második fél évében 31,6 százalék, 2010. első fél évében 37,3 százalék volt az index értéke, mely 5,7 százalékpontos emelkedést jelent. A viszonylag magas növekedés nem a vállalkozások ingatlanfejlesztési szándékát mutatja, csak azt jelzi, hogy jelentős visszaesést a vállalatok már nem várnak az ingatlanpiacon. Érdemi változással így is csak középtávon számolhatunk. Főleg a termelő tevékenységek végzésére alkalmas ingatlanok területén számolhatunk a beruházási kedv növekedésével.