– Simán el tudom képzelni erről a kormányról, hogy ha nem sikerül megkaparintaniuk a magán-nyugdíjpénztári tagok számláin felhalmozott 200-300 milliárd forintos vagyont, akkor újabb jogszabályokkal próbálják majd rákényszeríteni a tagokat a visszalépésre az állami rendszerbe – állítja Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki szerint meglepetés érheti a kormányt, mert Orbánék várakozásával szemben kevesebben fogják majd a visszalépést választani a jövő március végi határidőig. Merthogy valójában ez a tétje a legutóbbi, a parlament által megerősített kormányzati intézkedésnek: minden eszközzel biztosítani a költségvetési hiánycél betartását. Erre szolgál a pénztártagok 10 százalékos járulékának lenyelése, ami 48 milliárdot hoz, de ennek hatszorosát is megszerezhetik, ha sokan visszalépnek.

Ebben nem akadályozza meg a kormányt az Alkotmánybíróság. A nyugdíjsaga újabb epizódját ma azzal írta a testület, hogy nem hozott döntést a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszabdalásáról szóló törvényhez benyújtott keresetekről, melyekben az alkotmányellenesség megállapítását kérték a testülettől. Oszkó szerint a halogatással blamálta magát az Alkotmánybíróság, mert a vegyes nyugdíjrendszer fideszes átalakítása nyilvánvalóan alapvető jogelveket sért.

A felvetésünkre, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, a köztársasági elnök aláírására váró törvény alapján újra szerezhetnek nyugdíjjogosultságot a pénztártagok, tehát a legkényesebb ponton változott a szabályozás, azt mondta: ezt lehet mérlegelni, de azt mindenképp elvárta volna a testülettől, hogy elvi éllel rögzítsék, a munkavállaló, illetve utána a munkaadó által fizetett járulékok, hozzájárulások állami nyugdíjjogosultságot keletkeztetnek. Erre azért lett volna szükség szerinte, mert az Orbán-kormány egyik pillanatról a másikra képes újraértelmezni a jogelveket.

Rákérdeztünk, ő milyen döntésre készül az új feltételek ismeretében: pénztártag marad, vagy visszalép az állami rendszerbe. – Nem tudtam még dönteni, mert több fontos részletet nem tisztázott a kormány – volt a válasza. Ezek közt említette, hogy a pénztárban maradók nem lesznek jogosultak teljes nyugdíjra, szemben azokkal, akik visszalépnek. Azt viszont nem tudni, mekkora nyugdíjban részesülhetnek így az állami kasszából. (A vegyes nyugdíjrendszerben a pénztárból származott volna a nyugdíj 75 százaléka, a maradék pedig az állami forrásokból.) Ezzel együtt úgy gondolja, nem lesz tömeges visszalépés, főleg a magasabb keresetűek, illetve a kellő szolgálati idővel rendelkezők állhatnak ellent – főleg, hogy az új szabályozással visszaszerzik a nyugdíjjgosultságukat.

Oszkó szerint a rendszerváltás óta nem volt ekkora mértékű felesleges pénzköltés az állami kasszában, mint történt a közel 3000 milliárdos magánnyugdíjvagyonnal. A volt pénzügyminiszter úgy látja, egy fillér sem hasznosult az elvett vagyonból, ezért sem látja értelmét, hogy a kormány most megpróbál rátenyerelni a maradék 200-300 milliárd forintra. A költségvetési lyukakat ezekkel sem lehet tartósan betömködni, az Európai Unió pedig nem fogja elfogadni érdemi deficitcsökkentő lépésnek az intézkedést. – Vagyis elverheti ugyan ezt a pénzt is a kormány, de a túlzottdeficit-eljárás alól ezzel együtt sem tudja kivonni az országot – mondta a szakember.

Oszkó Péter,