Kényszerből siker: a látogatható pálinkafőzde
A céget 2003-ban alapították; alapos felderítő munka után a legkorszerűbb berendezésekkel kezdték a pálinkakészítést, szigorúan betartva az előírásokat. A pálinkatörvény rendelkezései szerint a pálinka csak Magyarországon termett gyümölcs és szőlő törkölyéből készülhet, finomszeszt és aromát nem tartalmazhat, továbbá minimum 37,5 százalék alkoholfokúnak kell lennie.
A Boldogkőváralján készülő Bestillo pálinkák alkoholtartalma 40 százalékos: 3,5 deci elkészítéséhez 3-7 kg kiváló minőségű gyümölcsöt használnak fel. Az évek múlásával a választék egyre bővült, jelenleg tizennégy féle pálinkát készítenek: (az eredetvédett) barackot, továbbá szilvát, sárgamuskotály szőlőt, érlelt aszútörkölyt, cigánymeggyet, piros vilmoskörtét, sajmeggyet, feketeribizlit, somot, vadcseresznyét, birset, szedret, kökényt, málnát. A cég termékei a megalakulás óta eltelt hét évben hetvennél is több érmet nyertek a hazai és nemzetközi versenyeken. 2009-ben a Bestillo lett a legeredményesebb kereskedelmi főzde, az idei gyulai országos versenyt pedig a málnapálinkájukkal nyerték meg több mint nyolcszázötven párlat közt.
A Hernád-völgyi település első számú turistacsalogatója eddig a tatárjáráskorabeli vár volt; a Czakó és a Vavrek házaspár úgy gondolta, a pálinkaház lehetne a másik. Kilencvenmilliós beruházással ezért látogatóközpontot hoztak létre, amelyben az érdeklődők végigkisérhetik a pálinkakészítés folyamatát, természetes közegben ismerkedhetnek meg a pálinkafogyasztás kultúrájával. A pálinkamesterek által vezetett túrák alkalmával – a kóstolás élménye mellett – értékes információkkal gazdagodhatnak a látogatók. Ez a párlatkészítés szabadabbá vált világában különösen vonzó lehetőség.
Pálinkabíráló tréning
A pálinkával ismerkedni akaróknak tréningsorozatot szervez a gyulai Lovász Rendezvényszervező Kft., a helyi Göndöcs Benedek középiskola és a Lovassy Pálinka Akadémia. A bérfőzők, az otthonfőzés jogával élők, a főzőmesterek, a vendéglátásban a nemzeti itallal foglalkozók, no meg a téma iránt érdeklődők elméleti és gyakorlati képzésen ismerkedhetnek a gyümölcs- és borpárlatok érzékszervi minősítésével. Gyümölcsfajtánként haladnak a nyolcrészes tanfolyamon, ezen a héten a meggy és a cseresznyefélék kerültek terítékre. Lovassy György vezetésével mintegy ötven mintát tanulmányoztak. December 4-én lesz a következő találkozó, akkor a barack- és szilvapárlatok kerülnek terítékre. Mint Lovász Sándor szervezőtől megtudtuk, az évenkénti gyulai magyar országos pálinkaverseny (egyúttal nemzetközi párlatvetélkedés) zsűrijében is szeretnék viszontlátni a legtehetségesebb tanulókat.
Nem minden pálinka
A pálinka nevet az Európai Uniós csatlakozást követően Magyarország levédette: éppen olyan nemzeti ital, mint a görögöknél az ouzo vagy az olaszoknál a grappa. Egy átlagos magyar évente 3,5 liter tiszta szeszt iszik meg. Ami a pálinkát illeti, bérfőzés keretében több pálinkát állítanak elő, mint kereskedelmi célból: az előbbi nagyjából 5 millió liter évente, az utóbbi 1,5-2 millió liter. A pálinkát 18-20 °C fokon ajánlott fogyasztani, hogy élvezhessük a gyümölcs kellemes ízét. Magyarországon nyolc eredetvédett pálinkát tartanak számon jelenleg: a békési és szatmári szilvát, a kecskeméti és a gönci barackot, a szabolcsi almát, az újfehértói meggyet, a göcseji körtét és a pannonhalmi törkölyt. A pálinkáspohár alul öblös, felfelé haladva szűkül. Az öblös rész párolgási felületet ad az italnak, amit a szűk felső rész a kóstoló orrába irányít.
