Miért mondott le valójában Járai?
Két-három hónapja hallani lehet arról, hogy Járai Zsigmondnak egyre kényelmetlenebb a Költségvetési Tanács elnöki posztja, és a távozás gondolatával foglalkozik – mondta Járai mai bejelentése kapcsán egy hozzá közel álló forrásunk. A költségvetési tanács elnökeként nem ment szembe a kormány akaratával, s olyan költségvetési javaslatot biztosított szakmai támogatásáról tavaly ősszel, amiről pár héttel később egyértelművé vált, hogy tarthatatlan. Eközben nem hivatalos nyilatkozataiban, konferenciákon tartott felszólalásaiban az elmúlt hónapokban nem leplezte kritikus véleményét a Matolcsy-féle gazdaságpolitikáról. Járai ismerői szerint a tanács most leköszönt elnöke privát megszólalásaiban kifejezetten támadja a Matolcsy fémjelezte irányvonalat. Így az sem lenne meglepő, ha Járai külső ösztökélésre mondott volna le az elnökségről.
Járai összeférhetetlenséggel indokolta a távozását hivatalos nyilatkozatában az MTI-nek. Egy forrásunk szerint ez nem kizárólag időbeli elfoglaltságot jelenthet. Tény, a gazdasági stabilitásról szóló törvényben olyan új feladatokkal ruházták fel a testületet, ami a korábbinál több elfoglaltsággal jár, márpedig Járai egyben az MNB felügyelőbizottságát is vezeti (illetve mai nyilatkozatában utal a magánszférában ellátott funkcióira is). Az összeférhetetlenség azonban a posztok kapcsán is felvetődik – értelmezik egyes szakértők a stabilitási és a jegybanktörvény idevágó részeit. A jogszabályokban azonban erre vonatkozó egyértelmű rendelkezést nem találtunk.
Az elemzők körében terjed egy olyan magyarázat is, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokkal állhat összefüggésben Járai távozása. E vélekedés szerint a Költségvetési Tanács megerősítése az IMF egyik „kérése", s erre a feladatra Járait nem tartják alkalmasnak. A helyébe lépő Kovács Árpádról, az Állami Számvevőszék volt vezetőjéről az a piaci vélemény, hogy szigorúbban fogja vizsgálni a költségvetési törvényjavaslatokat. „Szőröző elnök lesz" – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Népszabadságnak. A szakértő azt várja, hogy a tanács munkája alaposabb, elmélyültebb, kritikusabb lesz az új elnök irányítása alatt.
A piac várakozása tehát az, hogy a megújuló testülettel nagyobb lesz a költségvetés transzparenciája. Erre szükség is van, példa rá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi jelentése szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya (1724,4 milliárd forint) 10 százalékkal felülmúlta még az év közben módosított előirányzatot is, az eredeti tervnél pedig 2,5-szer nagyobb lett. A kormány magyarázata szerint az utolsó hónapban több egyszeri kiadás terhelte a büdzsét, így a megyei önkormányzatoktól átvállalt adósság, az MFB feltőkésítése, a MÁV részbeni konszolidációja, a maradványtartási kötelezettség feloldása. Azzal nyugtat közleményében az NGM, hogy az unió által figyelt eredményszemléletű (ESA) egyenleg, amit ezen egyszeri tételek nélkül számolnak, nem tér el a kitűzött céltól, és a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százaléka lett.
Erről nics meggyőződve Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. Szerinte több „tányérakna" is el van rejtve ezekben a számításokban. A minisztérium közleményéből szerinte nem derül ki világosan, mit akar a kormány elszámolni az ESA-egyenlegben.
Az MFB 120 milliárd forintos feltőkésítése kapcsán az jelent bizonytalanságot, hogy amennyiben veszteséges cég feltőkésítéséről van szó, akkor azt figyelembe kell venni az ESA-elszámolásban. Kérdés, hogy a kormány, illetve az unió hogyan ítéli meg a fejlesztési bank helyzetét: azt tartósan veszteségesnek tekintik, avagy sem. Ezen áll vagy bukik, hogy a tőkejuttatást hogy kell elszámolni.
A másik rejtett akna a visszatartott áfa rendezése mögött bújik meg. A kormány Romhányi szerint korábban 270 milliárdos visszafizetésről beszélt, a tegnapi közleményben 220 milliárd szerepelt. Nem tisztázott, hogy a különbözet az időközben végrehajtott pontosításoknak tudható be, vagy a visszafizetendő össze egy része átcsúszott 2012-re. Ez esetben hiába az új naptári év, eredményszemléletben az 50 milliárd forint a tavalyi évet terhelné. A megyei önkormányzatoktól átvállalt 196 milliárdnál meg azt kellene tudni, hogy abból mekkora a tőkésített kamat, mert ez is befolyásolja az ESA-hiányt.
