A módosítás indoklása szerint az önkormányzat választási lehetőségének bevezetésével a kéményseprőipari szolgáltatás ellátását több esetben nem az önkormányzat biztosítja majd, hanem egy állami szerv, azaz az önkormányzat önként átadja a kötelező feladata ellátását a katasztrófavédelemnek. Ugyanez a helyzet, ha a lejárt közszolgáltatási szerződés nem hosszabbítható meg, illetve ahelyett új nem köthető, ekkor is az állami szerv látja el a kéményseprőipari tevékenységet.

Abban az esetben, ha az önkormányzat a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatója útján a továbbiakban is vállalja, a közszolgáltatást ugyanolyan feltételekkel kell ellátnia, mint az állami kéményseprőipari szervnek. Ez azt jelenti, hogy akár az állami közszolgáltató, akár az önkormányzati végzi a közszolgáltatást, csak a szolgáltatói előzetes írásbeli értesítés szerinti első időpontban lesz térítésmentes az ellenőrzés. A második és harmadik időpontban kiszállási és vizsgálati díjat kell fizetnie az ingatlan használójának.

A díjakat a jogalkotó a 2015. július 1-i állapot szerinti díjmértékhez viszonyítva állapítja meg, azt nem haladják meg. A lakossági körbe nem tartozó meghatározott társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanhasználók a kéményseprőipari szervnek költségtérítést, az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat fizetnek. A lakossági körbe nem tartozó minden egyéb ingatlanhasználó a kéményseprőipari szolgáltatónak piaci egyedi árat, míg az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke a bizottság keddi ülését követően azt mondta: a rezsicsökkentés előtt a privatizált kéményseprő vállalatok el tudták érni az akkori szocialista kormányzatnál, hogy a tarifák "minden határon túl" nőttek, három-négy-ötszörös tarifanövekedés következett be, és ezek a vállalatok beálltak egy ennek megfelelő bevételi és költségszintre, amelyet nem tudtak visszavenni. Hozzátette: sok vállalat jelezte, hogy az új feltételek mellett nem tudja elvégezni a szolgáltatást, ezért teremti meg a módosítás a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy vállalat nem tudja ezt a szolgáltatást ellátni, akkor azt a katasztrófavédelemnek legyen joga és lehetősége átvenni. Hozzátette: erről régóta egyeztetések zajlanak a kormány illetékeseivel illetve az érintettekkel.

Ellenzéki képviselők bírálták a bizottság keddi ülésén, hogy a bizottsági módosító javaslatot mindössze két órával az ülés előtt kapták meg. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta: valódi indokok nélkül egy piaci szegmenst "beszántani" nem alaptörvényszerű, továbbá szerinte év közben nem lehet ezt a szolgáltatási rendszert átvariálni, biztonsági kockázatot jelent, ha az átadás mégsem sikerül.

Szilágyi György, a bizottság ülésén megjelent jobbikos országgyűlési képviselő többek közt azt bírálta, hogy "a kéményen dolgozó kisemberek" nem tudják, mi lesz velük, fél éve "altatják" a javaslatot bizottsági szinten, de még ez a fél év sem volt elegendő a kormánynak arra, hogy a szakmával egyeztessenek róla.

A korábbi tervek nagy felhördülést váltottak ki a kéményseprők között, november elején 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke szerint Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek majdnem 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nem lehet tudni, ki lesz a kéményseprők munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók.