A GDP-jének akár fél százalékát fizetheti be büntetésként a jövőben az a euróövezeti tagállam, amelyet azon kapnak, hogy meghamisította a költségvetését - amennyiben az EP képviselői rábólintanak a Parlament szakbizottságán nemrégiben már átment jogszabálytervezetre.

A sajtóban csak hatos törvénycsomagként elhíresült, a gazdasági kormányzást jelentősen megszigorító törvénycsomag egyebek mellett komoly szankciókat tartogat azoknak a tagállamoknak, amelyek a jövőben nem hajlandók a költségvetésük szerkezetén, egyenlegén javítani.

A notóriusan fegyelmezetlenkedő euróövezeti tagállamokat a javaslat szerint az Európa Tanács arra kötelezheti, hogy GDP-jük 0,2 százalékát fizessék be biztosítékként egy kamatozó betét formájában az Uniónak. Amennyiben a tagállam később sem orvosolja a költségvetési problémáit, úgy a szankció mértéke 0,3 százalékra nőhet, amennyiben viszont a tagállam jó útra tér, úgy visszakapja a befizetését. (A kamatokat ellenben nem, azok a tervek szerint az Európai Stabilitási Mechanizmusba illetve az Európai Befektetési Bankhoz kerülnek, bár egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan hogyan használnák fel azt.)

Különösen keményen érintheti a jókora deficitet maguk előtt görgető PIGS országokat, (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) hogy a tervezet szerint a 60 százaléknál nagyobb GDP-arányos államadóssággal rendelkező tagállamoknak három év alatt legalább öt százalékkal kell csökkenteniük az államadósságukat.

Igaz, ez még viszonylag enyhébb javaslat. Tavaly ősszel a Bizottság német és francia kezdeményezésre jóval szigorúbban járt volna el, így az évi öt százalékos csökkentést írt volna elő, ám az érintett államok, elsősorban Görögország ellenállásán sikerült lefaragni a szankciókból. A problémásnak minősített államok, elsősorban Görögország továbbra is ellene van a hatos törvénycsomagnak, azzal érvelve, hogy ez a gazdasági kormányzás a tagállami szuverenitás jelentős korlátozása.

A jogszabálycsomag a szankciókat előíró Tanács döntéshozatalát is megerősítené. Így különösen a stabilitási ügyekben „fordított minőségi többség” döntéshozatali elve érvényesülne, azaz ilyenkor a elmarasztalást vagy szankciót előirányzó döntés elutasításához kellene minősített többséget szerezni. A brüsszeli törvényalkotók azt remélik ettől a lépéstől, hogy így elejét tudják venni annak ami korábban a görög költségvetés kapcsán látható volt, hogy a tagállamok lényegében egymásnak tett engedményként szemet hunytak hiányosságokon.

A nagy kérdés az, hogy sikerül-e a biztosítéki letétek rendszerét automatizálni, mivel ha az esetleges szankciók továbbra is a diplomáciai tárgyalóasztalnál dőlnek el, úgy a korábbi mutyigyanús gyakorlat ismétlődhet meg, amivel tovább rontanának az unió piacokon érezhető hitelességi deficitjén.

A hatos törvénycsomag beleilleszkedik az Unió az utóbbi években az eurozóna megszilárdítását célzó kísérletei közül. Az eddigi kísérletek – pénzügyi szemeszter Euró-plusz paktum - ugyanis nem nyugtatták meg a pénzpiacokat. Egyes vélekedések szerint egyenesen újra kellene gondolni az eurózóna működését. Látnivaló, hogy jelenleg nem az új tagállamokkal, hanem az eurózónához később csatlakozott országokkal – Görögország, Írország, Spanyolország, Portugália – van probléma.

Ezekben az unió magországaihoz képest kevésbé versenyképes országokban a nemzeti valuta hiányában nem lehetett időben észrevenni, hogy korábban látszólag növekedő gazdaságokon belül komoly makrogazdasági problémák halmozódtak fel. (Ebből a szempontból némileg kivétel Görögország, ahol egyes szkeptikus vélekedések szerint még most is olyan kezdetleges állapotban van a statisztikai rendszer, hogy lényegében nem lehet látni, hogy pontosan milyen gazdasági mutatói vannak az országnak.)

Az új uniós gazdaságirányítási rendszerben a tagállamok értékelésének a szempontja is változik: a szocialisták javaslatára hiány számításakor hangsúlyosabban különbséget tennének „hasznos” beruházásokkal, amelyek elősegítik például a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést. Szintén új elem a szabályozásban, hogy a hiány mellett a költségvetés egyensúlytalanságát is figyeli Brüsszel, így a „túlfűtött” tagállami gazdaságok esetén is korrekciókat kérhetnek a tagállamoktól.

A hatos csomag esetleges elfogadása a magyar uniós elnökség legnagyobb sikere lehet - már amennyiben sikerül még a júniusi váltás előtt – utánunk Lengyelország lesz a soros elnök – első olvasatban keresztül vinni a javaslatot a Parlamenten. Jelenleg a javaslat a Tanács a Bizottság és a Parlament egyeztet a javaslatról. Pelczné Gál Ildikó elmondta: június nyolcadikán már a Parlament elé kerülhet a javaslat, így ha kilencedikén szavazni tud erről a Parlament, akkor június végén a Tanács is elfogadhatja a hatos csomagot.

Szkeptikus vélemények szerint is van erre esély – elvégre, ha nem sikerül a közeljövőben tető alá hozni a megegyezést, úgy jelentősen csúszhat a biztonsági mechanizmus életbe lépte - ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a Bizottság sok más mellett ennek a javaslatnak a kialakítását sem siette el, amiben szerepe lehetett a Fidesz a magyar elnökség elején ellentmondásos szereplésének is.

Brüsszeli vélekedések szerint a magyar uniós elnökség megítélése kettős: szakpolitikák szintjén a diplomáciai kar jól teljesített, míg az uniós elnökséget vezető Fidesz politikusok, elsősorban Orbán Viktor szereplését betudták annak, hogy a magyar miniszterelnök a hazai politikai porondnak játszott Brüsszelben is.