Nem teljesen érti Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke Németh Szilárd fideszes rezsibiztos legújabb rájuk vonatkozó törvénymódosítását, miszerint januártól úgymond a társasházak közös helyiségeiben üzemelő kémények ellenőrzésére is bevezetnének 20 százalékos rezsicsökkentést. A júliusi, 10-50 százalékos díjmérséklés ugyanis értelmezésük szerint nem tett különbséget magán vagy közös használatú kémények között. Vagyis azóta valamennyi kéményt a júliusi, 2 ezer forintra felezett munkaóradíj-maximum fejében ellenőrizték – szögezte le. Azt azonban az ipartestületi elnök nem zárta ki, hogy egyes helyhatóságok ettől eltérő rendeleteket is alkothattak.

A kéményseprésre – jegyezte meg – szinte minden héten új jogszabályok születnek. Az egyik a januártól bevezetendő új számlakép. Ennek kapcsán megjegyezte: komoly nyomdai problémákat okozhat, hogy a számlára vonatkozó képi előírás tartalmazza az ellenőrzés dátumát is. Azaz nem ad lehetőséget arra, hogy a dátumot kézzel vezessék az ívre. Mivel köztudomásúlag komoly nehézségeket okoz nekik bejutni a lakásokba, egyelőre lehetetlennek látszik minden egyes alkalomra vonatkozólag külön ívet nyomtatni.

Noha Németh Szilárd szombati tájékoztatóján – látható feszültséggel – azt jelentette be, hogy az újabb számlaképmódosító törvénytervezetébe már beépítették az iparági képviselők elfogadható panaszait is, a kéményseprők dátumozásán ez sem változtat. Úgyszintén tisztázatlan a kéményseprők számára, ki döntse el, az új előírások értelmében hol kötelező telepíteni, illetve ellenőrizni szén-monoxid-érzékelőt. (A szabályok elvileg elsősorban közintézményekre vonatkoznak.)

Vidra Zoltán a júliusi rezsicsökkentés miatt korábban lapunknak szolgáltatók kivonulását, bizonyos térségek kéményellenőrzésének elmaradását vetítette előre. A nemzeti fejlesztési tárca által most benyújtott, jelenleg a parlament előtt fekvő törvénymódosító csomagban hosszasan tárgyalják, mi a teendő ilyen esetben. A módosító csomag szerint, ha egy cég nem képes a jövőben ellátni a kéményseprést, azt haladéktalanul jeleznie kell az állami szerveknek, amelyek egy másik céget jelölnek ki e feladatra, legfeljebb 9+3 hónapra. Az új szolgáltató e feladatokat közfoglalkoztatottakkal is elláthatja. Az új cég indokolt többletköltségeit az állam állja. Átállási bonyodalmak esetén a legfontosabb ellenőrzéseket a polgári védelem is végrehajthatja, amelynek ebbéli költségeit az állam teljes egészében fedezi.

Vidra Zoltán szerint, noha ilyen eset mind ez idáig valóban nem következett be, a módosítás iránya kellőképpen mutatja, mitől tart a kormány a júliusi rezsicsökkentés után. Elmondása szerint az elmúlt hónapok során megfigyelhető volt a kis önkormányzati kéményseprő-egyesülések egyfajta összeolvadása: például Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém vagy Győr-Moson-Sopron megyében. Nem nevezhető az sem kirívónak, amikor a helyhatóság pénzügyi támogatással tömi be a közszolgáltatónál a rezsicsökkentés révén keletkezett pénzügyi lyukat. Ilyen irányú döntés született többek között Budapesten és Miskolcon is. A cégek pénzügyi és szabályozói környezetének megítélése szempontjából fontos időpont lesz november vége, amikor a helyhatóságoknak ki kell jelölniük a területükön működő kéményseprő-szolgáltatót.