Nem puhította fel a kormány az adó- és járulékmódosítási javaslatokat, az idén és jövőre mintegy 900 milliárd forint költségvetési hatással járó módosításokat pénteken nyújtja be a kabinet a parlamentnek. Keller László, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára elmondta: az adószerkezet-változások fő iránya nem változott, a terheket illetően összhatásuk nullszaldós, a munkára rakodó terhek csökkennek, a fogyasztáshoz kapcsolódóak nőnek. A szerdán elfogadott változások csökkentik az adóéket és a marginális kulcsot, így a munkaadók és a munkavállalók javára történik átcsoportosítás. Növekednek azonban a fogyasztási adók és hosszabb távon kiterjesztik a vagyonadózást, de ez utóbbit most nem tárgyalta a kormány.

A törvénycsomag hatására 2010-ben az szja-t fizetők 87 százaléka egy kulcs szerint adózik majd - mondta Keller László. A marginális adóteher 12 százalékponttal mérséklődik, az adóék az átlagkeresetnél 54-ről 47,4 százalékra, 240 ezer forintos havi jövedelemnél 56,6-ról 48,6 százalékra fog mérséklődni.

Az idén nem változik az szja adókulcs, csak a sávhatár nő 1,7 millióról 1,9 millió forintra, 2009. január 1-jéig visszamenően. A többlet adóelőleg levonást a második félévben rendezik a munkáltatók.

Az idén még megmarad a különadó az szja-ban és az adójóváírás rendszere sem változik.

A családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százaléka számít bele a jövedelembe.

Az szja sávhatára 2010-ben a korábban jelzettnek megfelelően 3 millió forintra emelkedik, az adókulcs 19 és 38 százalék lesz.

Változik az adójóváírás is: 1,5 millió forintig a bér 19 százaléka, havi 11.970 forint lesz, a kifuttatásra 3,552 millió forintnál, 7 százalékkal kerül sor.
Az szja-ban 2010-ben megszűnik a különadó, ami 110 ezer adózót érint.

Jövőre megszűnnek a kedvezmények, kivéve a családi kedvezményeket és a hosszú távú megtakarítások kedvezményét.

A járulékok terén 2009. július 1-jétől a munkáltatói járulékok 32-ről 27 százalékra csökkennek a minimálbér kétszereséig, az egészségügyi járulék 3 százalékponttal, a munkaadói járulék pedig 2 százalékponttal mérséklődik.

A vállalkozói járulék 1,5 százalékponttal csökken. Módosul a szakképzési járulék kötelezettek által elszámolható mértéke, megszűnik az átalány elszámolás.
A minimálbér kétszerese felett 2010. január 1-jétől megvalósul az 5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára emelkedik, évi 192,9 ezer forint/főről évi 578,7 ezer forintra.

Jövőre a társasági adóban is megszűnik a különadó, ami 193 ezer társaságot és 175 ezer egyéni vállalkozót érint.

A társasági adókulcs 16-ról 19 százalékra emelkedik, az adóalap ugyanakkor szélesedik, miután számos kedvezmény megszűnik.

Adóalap-csökkentő kedvezményként kivételként megmarad a fejlesztési tartalék, a kkv-k beruházási kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás, a jogdíj, a kamat a K+F valamint a holdingközpontok kedvezménye.

A reprezentáció és az üzleti ajándék a társasági adóalappá válik, az szja-ban pedig mentesség érvényesül.

A fogyasztási adók területén 2009. július 1-jétől az áfa 20-ról 23 százalékra emelkedik, emiatt az eva értékhatár 725 ezer forinttal nő. A jövedéki adó a benzinnél 5,3 százalékkal, a gázolajnál 6,5 százalékkal nő. Az üzemanyagártól függő visszakompenzálás nem szerepelt a kormány elé kerülő anyagban.
Az alkohol jövedéki adója 6-7 százalékkal, a cigarettáé 5, a fogyasztási dohányé 10,7 százalékkal emelkedik.

Az adómentes természetbeni és pénzbeni juttatások - figyelembe véve a javaslatokat, és tekintettel a költségvetés korlátaira - részben vagy egészben adókötelessé válnak - jelentette be Keller László.

Az étkezési utalványok, üdülési csekkek fele adómentes, másik fele adóköteles természetbeni juttatás lesz. Ide tartozik az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat és helyi utazási bérlet is.

Az adóköteles rész után a kifizető 62 százalék adó- és 27 százalék járulékterhet visel. Az ideihez képest egyharmad terhet kell viselnie a kifizetőnek. Ez az államtitkár szerint méltányos és arányos közteherviselésnek minősíthető.

Teljes egészében adóköteles lesz például az egyes állami kitüntetésekhez, díjakhoz adományozott pénzjutalom, az üzemanyag megtakarítás, a falusi vendégfogadás jövedelme és a napidíj.

A nem adóköteles juttatások körébe főként szociális típusú juttatások tartoznak, az említetteken kívül például a védőeszközök, a gyógyüdülés, a gázár- és távhő támogatás.

Az intézkedések együttes hatása 2009-ben 129 milliárd, 2010-ben 740 milliárd forint az államtitkár szerint. Ha ehhez hozzávesszük, hogy október óta 800 milliárd forintnyi intézkedésről döntött a kormány, az intézkedések hatása mintegy 1.500 milliárd forint.