Egyértelműen új kihívások jelentek meg a városok előtt az elmúlt években. Egyre nagyobb az igény a kevésbé megterhelő, ám a lehető leghatékonyabban működésre. A feladat megoldása roppant komplex munkát igényel, hiszen a városoknak mind nagyobb problémákra kell reagálniuk, így a folyamatosan gyorsuló népességnövekedésre, az erősödő migrációra, az emelkedő szén-dioxid-kibocsátásra, s ezzel kapcsolatban a klímaváltozásra is. Mindezeknek a következménye, hogy az elmúlt évtized közepén meghatározó informatikai cégek kezdtek dolgozni a kérdésre választ adó okos városok „létrehozásán” – mondta Lados Mihály, a MTA Regionális Tudományi Kutatóközpontjának osztályvezetője a Világgazdaság Okos városok, okos önkormányzatok konferenciáján.

Ezekkel kapcsolatban felmerülnek azok a kérdések, hogy a városlakók életminőségét, közösség gazdálkodását ennek a modellnek javítania kell-e? Ma már egyértelműen kijelenthető: utóbbiak nélkül a modell értelmezhetetlen, így nem lehet lemondani a lakosság, a civil szervezetek bevonásáról és közreműködéséről.

Ma már itthon is számos város dolgozik okos város stratégiáján. Így például Szolnok, Veszprém, Győr vagy Sopron. Ugyanakkor szükség van kormányzati ösztönzőkre és közreműködésre, hiszen ez a települések versenyképességét egyértelműen javítja. Ráadásul a verseny már most hatalmas, hiszen Kínában közel 300 projekt indult ilyen céllal.

Az okos városok modelljének sikere egyértelműen abban áll, hogy a közösségek és szervezetek érdekei azonosak legyenek, s ne legyenek ellentétek, leágazások a felek között. Az érintett szereplők nagy száma miatt ez egy átlagos projekthez képest sokkal komolyabb kihívást jelent – tette hozzá az előzőekhez Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója. Erre megoldást kínálhat az, hogy csupán egyes területeken céloz meg drasztikus változásokat. Így például az energiafelhasználásban, a közlekedési és szállítási rendszerekben, az infrastruktúra vagy az informatikai és kommunikációs megoldások terén.

A városi okos technológiának egyik markáns eleme az energiarendszer. Ebben ma már a technológia fejlődésével elosztott termelési kapacitások jelennek meg, azaz sokkal jobban széttagolódik a hálózat, mint korábban – fejtette ki Szappanos Sándor, a E.On Energiatermelő Kft. ügyvezetője. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók magatartása is változik, hiszen egyre érezhetőbb a energiatudatosság, s például „tároló elemként” kívánják használni a hálózatot, azaz a lakásuk által megtermelt energiát akár vissza szeretnék táplálni a rendszerbe. Ráadásul fogyasztásuk is tudatosabbá vált, s az energiahordozók között is váltanak: a gáz egyre inkább háttérbe szorul, megújuló energia lép a helyébe. Nem úszhatja meg a szolgáltató, hogy erre reagáljon. Így ma már muszáj energiatárolókat, pufferhelyeket beépíteni a hálózatba.

Az változások miatt hamarosan egy roppant komoly kérdésre kell szinte a jövőbe látás igényével választ adni. A hálózatok jelentős része ugyanis a háború után épült, így a felújításokat meg kell kezdeni. A munkák esetén pedig el kell majd dönteni, hogy az új hálózatok milyen falhasználói igényekre adjanak választ. Ennek eldöntése és megválaszolása pedig nem lesz egyszerű kérdés – hangsúlyozta a ügyvezető.

Egy éve a T-Systems Magyarország egy kutatást végzett a városok körében az okos projektek igényeiről. Ebből az derült ki, hogy a városoknak jellemzően nincsenek meg a szükséges forrásaik a fejlesztésekhez. E mellett nem látnak követhető gyakorlatokat, azaz olyan mintákat, amelyek már léteznek, s felmérhető, milyen eredményeket hoztak. Rámutattak arra is, hogy ebben a kérdésben alig rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. Ráadásul képzésük megteremtése sem csak a szándék hiányára vezethető vissza. Egyszerűen nem feltétlenül tudnak olyan szakembert szabaddá tenni, akit érdemes lenne ilyen célú oktatásban részesíteni.

A kutatásból kiderült, hogy a városvezetők alapvetően a közbiztonságot és a biztonság helyzetét szeretnék javítani településeiken. A reméltnél azonban kevesebben voltak tisztában azzal, hogy ma már a térfigyelők nem olyanok, mint tíz éve. Sokkal hatékonyabban és szélesebb célra lehet használni ezeket. A városi mobilalkalmazást ugyan kiemelt jelentőségűnek tartják, ám kevés példa van arra, hogy a helyi ügyintézést ezeken keresztül bonyolítanák – magyarázta Lesku Gergely, a T-Systems Magyarország digitális város szakértője. Jellemző, hogy a városlakónak digitális indentitást szeretnének adni, s több helyen létezik, vagy legalább már gondolkodnak rajta, hogy városkártyákat hozzanak forgalomba, amelyek különböző lehetőségeket, kedvezményeket biztosítanak a helyi felhasználó számára.