Szüksége van az ösztönzésre az amerikai gazdaságnak – mondja John Williams, az amerikai jegybankrendszer (Fed) San Franciscó-i tagbankjának elnöke, aki a monetáris politikában „galambnak” számít. Csak pár nappal azt követően nyilatkozott, hogy a héten Ben Bernanke jegybankelnök a kongresszusban mintha a vártnál keményebben beszélt volna erről a kérdésről, pontosabban nem tért ki részleteiben rá, vajon a központi pénzintézet folytatja-e az állampapír-vásárlási programját, amelynek révén több mint kétezer milliárd dollárt engedett be a gazdaságba. A befektetőket kissé meglepte Bernanke, aki azonban nem zárta ki a gazdaság további támogatását jegybanki eszközökkel, csak éppen észleli, hogy a fellendülés üteme gyorsul, bár maga a folyamat egyenetlen. A háztartások pénzügyi helyzete továbbra is feszült, a gazdaságba nem jut elég hitel, s a lakáspiac is vergődik.

Bernanke nyilatkozata azért is meglepést keltett, mert közben az Európai Központi Bank (EKB) a héten meghirdette a második nagy likviditási akcióját, amelyben nyolcszáz bank vett részt. Két hónap alatt összesen több mint ezermilliárd eurót nyomott az eurózóna gazdaságaiba az EKB, ám friss adatok szerint 777 milliárd euró visszakerült betétként a valutaövezet központi bankjába. Bár a bankok egy százalékot fizetnek az EKB hitelééért, s csak 0,25 százalékos kamatot kapnak a betétért, ezt biztosabb befektetésnek vélik, mint a gazdaság hitelezését, s lényegében megkérdőjelezik az eurózóna jegybankjának döntését. Ám a pénzből maradt állampapír-vásárlásra is, ezért juthatott forráshoz elfogadható áron az utóbbi időszakban Spanyolország és Olaszország is.

Az Egyesült Államok gazdasága számára ez persze csak közvetve fontos, aggasztóbb, hogy az eurózóna recesszió felé halad, s ez befolyásolhatja a globális fejleményeket. A kínai feldolgozóipari adatok biztatóak, de India növekedése lassul, s az amerikai adatok is vegyesek. A héten ugyan felfelé módosították a múlt év negyedik negyedéről kiadott korábbi becslést, s most úgy fest, hogy a bővülés éves irama a háromhavi szinten három százalékot tett ki. Ezt azt jelzi, hogy az első negyedévre várt mérséklődés üteme mégsem olyan erőteljes. Erre utalhat a szintén friss adat, amely szerint az autóeladások februárban elérték az éves 15,1 milliós szintet, s erre négy éve volt utoljára példa. Jól teljesít a Chrysler és a GM is. Ugyanakkor a feldolgozóipari számok enyhe gyengülést jeleznek februárban, a háztartások költekezése is stagnál.

A munkanélküliség ugyan 8,3 százalékra csökkent, de John Williams szerint idén nyolc százalék fölött marad, s a következő években sem süllyed hét százalék alá. A munkanélküli segélyért folyamadók száma azonban négy évi mélypontra esett. Az adatok nagyobb derűlátásra adnak okot, véli John Williams, aki azonban nem hagyna fel a jegybank aktív szerepvállalásával. Beszédében azt hangoztatta, hogy a nulla százalék körüli irányadó kamat egyhamar nem emelkedik, 2014 elejéig semmiképpen, s utána is csak hosszabb idő alatt érheti el az emberek által normálisnak tartott 4,5 százalékos szintet.

Bernanke és Williams is úgy értékelte, hogy a szíriai és iráni események miatt emelkedő olajár sem növeli az inflációs veszélyt, a drágulást az előrejelzésekbe már beszámították. S bár elemzői körökben okoz némi aggodalmat az olaj árának felfelé ívelése, a Fed vezetői nem nyugtalankodnak. S ennek elsődlegesen nem az az oka, hogy jön a tavasz, és kevesebb olajra lesz szükség, s hogy a nemzetközi feszültség oldódása esetén úgyis hanyatlanak majd az árak, hanem az, hogy az Egyesült Államok a saját forrásainak fokozott kihasználásával, az alternatív üzemanyagok elterjesztésével nagyban csökkentette olajfüggőségét.

Míg 2005-ben az igény hatvan származéka származott behozatalból, addig mostanra ez az arány 45 százalékra esett. S az importon belül az olajexportáló országok szervezete csak 47 százalékot képvisel. Mind többen mutatnak rá arra, hogy az utóbbi évek átalakulása nyomán éppen az energiafüggőség látványos mérséklése járul majd hozzá az amerikai gazdaság gyors fejlődéséhez.