A csütörtök este kezdődő csúcstalálkozó immár az ötödik, amelyen megpróbálják menteni az eurót. – Minden alkalommal óriási várakozások előzik meg a találkozót, születik is valamilyen döntés, a piacok egy napra megnyugszanak, majd másnap újból visszatér a bizalmi válság. A franciák most is mintha túl nagy elvárásokkal indulnának, míg a németek folyamatosan hűteni próbálják a hangulatot, mondván: a válságból nincs gyors és egyszerű kiút. Közben a korábban beharangozott nagy döntések egy részéről is kiderült, hogy hibásak voltak. Gondoljunk csak bele, milyen üzenete van annak, amikor közlik, hogy kibővítik az Európai Pénzügyi és Stabilitási Alapot, de abba európai felajánlások híján kínai pénzt várnak? – sorolja az Oxfordban is tanító ­uniós szakértő.

Dimitar Becsev most úgy látja, hogy a sorozatos, sikertelen csúcstalálkozók után egyre szűkül a lehetséges megoldások köre. Végül valószínűleg az Európai Központi Banknak kell majd lépnie.

Ami az eurózónán kívüli EU-tagállamokat illeti, a válság őket sem kíméli. Egyrészt több ország (Bulgária, Litvánia) nemzeti valutája az euróhoz kötött, Bulgáriában pedig tovább növeli a kockázatot a görög bankok jelentős száma. Mivel a kelet-európai országok az utóbbi években fokozatosan átálltak exportvezérelt gazdaságpolitikára, egy európai recesszió (talán Lengyelország kivételével) egytől egyig súlyosan érintené őket. Azokat különösen – így Magyarországot is –, amelyek ezenfelül még a pénzpiacoknak is erősen kitettek, mert folyamatosan nagy mennyiségű hitelt kell refinanszírozniuk.

A német–francia javaslatokkal szemben (a költségvetések szigorúbb ellenőrzéséről vagy az automatikus szankciókról) Becsev szerint nincs komoly ellenállás. – Egyszerűen túl nagyok már a tétek. Vannak persze ellenérzések, különösen a déliek részéről, de konkrét „ellenblokkok” nem jöttek létre. Ami a kelet-európaiakat illeti, egy másik kérdésben is inkább a németekhez állnak közelebb: míg a franciák a fontos döntéseket inkább kormányközi szinten intéznék el, az új tagállamok (relatíve kisebb méretük miatt) inkább a közösségi intézmények megerősítése mellett lennének.

– A megoldatlan euróválság közepette nem lesz egyszerű nekivágni a következő uniós költségvetés vitájának sem – figyelmeztet a szakértő. Máris hallani olyan hangokat, hogy ha otthon meg kell szorítani a nadrágszíjat, akkor miért fizessenek a tagállamok több pénzt a közös költségvetésbe? Szinte bizonyosan késhegyre menő viták lesznek a brit visszatérítésről, a franciák agrártámogatásáról és a német hozzájárulásról is. Nem beszélve a déli és kelet-európai tagállamok között kiéleződő feszültségről: előbbiek már eddig is jóval több pénzt kaptak, és most a sanyarú helyzetükre hivatkozva ennek a fenntartását követelhetik. Kelet-Európa pedig ismét a rövidebbet húzhatja.

Ennek ellenére Becsev „óvatosan optimistának” tartja magát Európa jövőjével kapcsolatban. Igaz, ő is főként Angela Merkel német kancellárban bízik.