Európában az első félévben 25 százalékkal nőtt az M&A tranzakciók száma az egy évvel korábbihoz képest, ami Magyarországon is érezteti hatását; a hazai kis- és középvállalkozásoknak komolyabb esélyük van arra, hogy befektetőt, és ezzel pótlólagos finanszírozást és piaci lehetőségeket nyerjenek, mint valaha - állítja a DLA Piper szakértője.

A válságot követő konszolidáció a DLA Piper közleménye szerint jót fog tenni az M&A aktivitásnak Európában és Magyarországon is, felgyorsulnak az iparági konszolidációs folyamatok, és ezzel a vállalatfelvásárlások ismét lendületet kapnak. A kormány kkv-barát gazdaságpolitikája pedig végre elindíthatja azt az egészséges folyamatot, amelynek révén ez a vállalati kör előbb pénzügyi, majd szakmai befektetőkre találhat.

"Elfogyóban a finanszírozók türelme a válság miatt likviditási nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozások iránt, ami a piaci pozíciójukat erősíteni kívánó életképesebb szereplőknek kedvez" - hangsúlyozta Posztl András, a DLA Piper ügyvezető partnere.

Hozzátette: "a jelenlegi helyzet alkalmas egyes piacokon az erőviszonyok átrendezésére is, a kisebb szereplők sokszor feladni kényszerülnek pozíciójukat a nagyobbak javára".

A gazdasági helyzet normalizálódásának első jelei a válság kitörése óta óvatos befektetőket arra ösztönözték, hogy a kedvező piaci pozíciókat kihasználva növeljék befolyásukat Európában, elsősorban a fogyasztási javak, az energetika, a vegyipar, a technológia és a pénzügyi szektorban.

"Magyarországon három szegmensben tapasztalható élénk M&A aktivitás: az élelmiszer- és takarmányfeldolgozó, az FMCG, valamint az energia szektorban. Az első kettőre inkább a kisebb, 5 millió euró alatti, illetve 10-20 millió eurós tranzakciók és a pénzügyi befektetők jellemzőek, míg az energia szektorban inkább a stratégiai befektetők készítettek elő nagyobb projekteket" - mondta Posztl András.

A befektetők kilétét illetően Magyarországon is érvényesül az egész Európára jellemző tendencia, hogy elsősorban a válságot kevésbé megszenvedő országok befektetői aktívak a vállalatfelvásárlási piacon. Kína, Brazília és India fejlődő gazdaságát kevésbé érintette a válság, a kedvezőtlen hatásokon gyorsabban túl tudtak lendülni, és a finanszírozáshoz szükséges hitelhez is olcsóbban tudnak hozzájutni, mint más országok befektetői. Ezek a vállalkozások a magyar cégeket reális célpontnak tekintik, és a hazai piacon szerzett tapasztalatokat felhasználva terveznek továbblépni a többi közép-kelet-európai ország piacára.

"Kína korábban elsősorban a nyersanyagok és termőterületek iránt tanúsított érdeklődést, elsősorban Afrikában és Dél-Amerikában hajtottak végre befektetéseket. Most viszont stratégiát váltottak, és elsősorban technológiát vásárolnak Európában, az Egyesült Államokban" - mutatott rá a DLA Piper ügyvezető partnere.

A magyar befektetők körében a médiapiacon és az élelmiszeriparban tapasztalható mozgás, de határozott az érdeklődés az online alapon működő vállalkozások iránt is. Várható  átrendeződés a hazai tulajdonban lévő autóipari beszállítói körben is, ahogy a Mercedes Benz beruházása a végéhez közeledik.

"A hazai vállalkozások számára az egyik lehetőséget a Jeremie program elindulása jelenti, de sokat nyom a latba a kkv szektor megerősítése kapcsán kinyilvánított határozott kormányzati szándék is" - hangsúlyozta Posztl András. A magyar kis- és középvállalkozásokat támogató gazdaságpolitika a szakértő szerint jelentősen hozzájárulhat e vállalkozói kör sikeréhez, ami lehetővé teszi kezdetben a pénzügyi befektetők aktívabb bevonását, majd alkalmassá teszi őket nagyobb tőke bevonására is a private equity befektetők köréből.