A szervezet közleményében azt írják: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán bejelentette, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi szerkezetét erővel szétzúzzák, s az általa nagybirtokoknak titulált társas vállalkozások használatában lévő földterület arányát 50 százalékról 20 százalékra szorítják le.

A MOSZ közlése szerint értetlenül szemlélik, hogy a kormány a Nemzeti Vidékstratégiában foglaltakkal ellentétben nem az ágazat versenyképesebbé tételére, a munkahelyteremtésre és az ágazat kibocsátásának növelésére, hanem a piacra kerülő áruk több mint kétharmadát adó társas szektor szétverésére összpontosít.

Úgy fogalmaznak: ha a földhasználati viszonyok erőszakos átrendezése bekövetkezik, az drasztikus visszaesést hoz az állattenyésztésben. Az elmúlt évtizedben az egyéni gazdaságok által tartott állatállomány folyamatosan csökkent, napjainkban például a sertésállomány mintegy 75 százalékát, a tejelő tehenek több mint 80 százalékát a társas vállalkozások tartják. A tervbe vett átrendezés hatására a hazai sertésállomány nemhogy a duplájára nő – mint ahogy azt a kormány vizionálja –, hanem akár 1 millió darabbal is csökkenhet, és a hazai tejtermelés is zuhanásnak indulhat.

A szervezet szerint a társas gazdaságok földhasználatának korlátozása – a kormány szándékaival ellentétben – jelentős mértékben csökkenteni fogja a legális munkahelyek számát a mezőgazdaságban. A célul kitűzött átalakítás az ágazat legális munkaerejének 60 százalékos leépülését eredményezheti. Ilyen arányú munkaerő-kiáramlás utoljára a 90-es évek elején, a termelőszövetkezetek szétverésekor történt az ágazatban, komoly társadalmi feszültségeket hagyva maga után.

A MOSZ megítélése szerint az intézkedés ellentmond a Nemzeti Vízstratégiának is. Az öntözőberendezések kiépítésének legnagyobb akadálya a tőke és a biztos földhasználat hiánya, valamint az elaprózódott birtokszerkezet. Jelenleg az öntözésre épülő gazdálkodást főként a társas gazdaságok végzik, visszaszorításukkal a kormány gyakorlatilag a saját maga által kijelölt prioritások érvényesülését lehetetleníti el.

A Fazekas Sándor miniszter által bejelentett átalakítások a MOSZ álláspontja szerint megadják a kegyelemdöfést az árutermelő mezőgazdaságnak. A tervezett intézkedések veszélyeztetik a hatékony és versenyképes agrártermelést, beruházások leállításához, a legális munkahelyek megszűnéséhez, az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez és az import növekedéséhez vezetnek. 

A MOSZ közleményében hangsúlyozza: szervezetük meg van róla győződve, hogy ez az erőszakos rombolás nem szolgálja sem a társadalom, sem a földtulajdonosok, sem a vidék, sem a fogyasztók érdekeit.

Gyors újraosztás

A MOSZ megszólalásának előzménye, hogy a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak szerint a szaktárca meghirdeti a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, aminek keretében 200 ezer hektár állami tulajdonú föld kerülhet a gazdálkodókhoz haszonbérbe.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter akkor arról beszélt: azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-éig jár le. Pályázatuk célja a családi gazdaságok, a kis- és közepes méretű birtokok megerősítése, aminek érdekében szeretnék megváltoztatni a kis- és nagybirtokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát. Részesedésüket 20 százalékra mérsékelnék, míg a kis- és közepes gazdaságok arányát 80 százalékra növelnék.

A haszonbérleti szerződéseket a miniszter ígérete szerint az első félévben meghirdetik, elbírálásukat pedig az év végéig lezárják.

Beszélt arról is, hogy 2010 előtt a 600 ezer hektárnyi állami földtulajdonnak mintegy 600 bérlője volt, a korábbi, a programba mintegy 65 ezer hektár állami földet bevonó bérleti lehetőségből már meghirdettek 42 ezer hektárt, és 36 ezer hektárra már a bérleti szerződést is megkötötték mintegy 1600 bérlővel. Így a bérlők száma már megháromszorozódott – mondta Fazekas Sándor.

Közölte azt is, hogy a korábbi bérleti szerződések felülvizsgálata folyamatos, a jogsértő szerződéseket felbontották, illetve felbontják. A már meghirdetett állami földek szerződéskötései közül 92 százalék 50 hektár alatti földterületre szól, 2 százalék 100 hektár felettire. Ez utóbbi terület általában rét és legelő.