Októberben a fogyasztói árak 6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – tette közzé ma a KSH. Ez szépnek egyáltalán nem mondható adat, ám mégis kedvezőbb, mint az elemzők által várt 6,3 százalék. Emellett azért méretes esést jelent az előző havi 6,6 százalék után. Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kismértékben emelkedtek.

Az adat kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásoknál alacsonyabb lett a mutató. A mutató mögött az áll véli, hogy az élelmszirárak vártnál kisebb mértékben gyorsultak, részben pedig az, hogy már októberben megjelent az üzemanyagárak zuhanása, ami a következő hónapban folytatódott.

Eközben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése, valamint a szolgáltatások árainak vártnál nagyobb egyhavi csökkenése is. 

A KSH adatit vizsgálva szembeűnő az előző év októberéhez hasonlítva viszont az élelmiszerárak 7,6 százalékos növekedése. A tojás ára például több mint 33 százalékkal, a sertéshús közel 16 százalékkal ugrott meg. 

Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is, több mint 15 százalékkal. Egy éves összehasonlításban már az üzemanyagok ára is jelentősnek mondható, 10 százalékos emelkedést mutatott. Ezzel szemben a háztartási energiáért "csak" átlagosan 5 százalékkal kell többet fizetni.

A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (1,7 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. októberhez képest.

Szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak. Jelentős árnövekedés következett be az étolaj (6,9 százalék), a liszt (4,3 százalék), a tej (2,3 százalék), a baromfihús és a tojás (2,1-2,1 százalék), valamint a sertéshús (2,0 százalék) esetében. Árcsökkenés volt viszont az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (0,9 százalék) esetében. 

A főcsoportok közül a szezonalitás miatt a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3 százalékkal. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt viszont a háztartási energia (1,0 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,5 százalék) ára.

Ugyanakkor például az üzemanyagok olcsóbbak lettek az előző hónaphoz képest.

A takarékbank részéről egyébként azzal számolnak, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 5,7-5,8 százalékra esik vissza, mert többi között novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése. Decembertől ugynakkor tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, így az infláció a jövő év első felében 4,5-5 százalék közé mérséklődhet, a bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése.

Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, amit a jövő év közepétől bevezetésre kerülő elektronikus útdíj sem fékez érdemben.

Az idén 5,8 százalék, jövőre 4,5 százalék lehet az átlagos infláció. Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti. Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem lehet számítani. 

Az élelmiszerek áremelkedése a jelek szerint nem szűrődött át a várt mértékben a magyarországi fogyasztói árakba, és ez lehet az egyik oka az éves inflációs ráta jelentős múlt havi csökkenésének - vélekedtek az októberi inflációs adatok keddi ismertetése után londoni elemzők.

A keddi adatismertetés utáni értékelésükben a 4cast - az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport - szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az októberi inflációs számok tanúsága szerint a nyári élelmiszer ársokk a korábban gondoltnál "kevésbé markáns" hatást gyakorol a magyarországi fogyasztói árakra. A ház elemzői szerint nem kizárható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja ennek nyomán lefelé módosítja rövid távú inflációs előrejelzését.