A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott törvény kimondja azt is, hogy vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelésének - tisztességtelenségét és e miatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.

Ezek a perek a törvényben meghatározott szabályok szerint folynak. Négy esetben azonban az eljáró bíróság az Ab-hez fordult, mert álláspontja szerint a devizahiteles törvény sérti - egyebek mellett - a visszaható hatály tilalmát. Az ügyben a Bankszövetség és az igazságügyi miniszter is kifejtette álláspontját az Ab számára.

Az Ab egyesítette az eddig a Fővárosi Törvényszékről beérkezett indítványokat, és megkezdődött a határozattervezet előkészítése.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz, így nem valószínű, hogy a jövő héten döntés születik.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés, a főtitkár nem tudott választ adni, de azt mondta: a törvényben rögzített határidő köti a testületet, és az Ab elnöke és tagjai tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével is. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami december első felében jár le.

Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.

A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.

Az indítványok felvetik, hogy a törvényhozó a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozva avatkozik be a jogviszonyokba, ezért érhetetlen, miért éppen 2004. május elsejére visszamenő hatállyal módosítja a szerződéseket. A törvény az indítványozók szerint korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat például azzal, hogy szűk határidőket szab. Eljárási szabályai pedig - egyebek mellett azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének - sértik a fegyverek egyenlőségének jogát, mert az alperesnek kedveznek. Egyes Ab-hez forduló bírák szerint nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve, valamint a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

Trócsányi László - aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt - az Ab elnökének és főtitkárának címzett tizenhét oldalas levelében tizenegy pontban fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltakkal kapcsolatban.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Ab-n megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket, csupán a kúriai jogértelmezést kodifikálja. Így szerinte nem is lehet szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált.

A miniszter szerint a megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett, várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László szerint a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között.

A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja - szeptember 22-ei dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.