A válságadó eltörlése nagyon pozitív a Mol számára. A Robin Hood-adót viszont 8 százalékról először 16 százalékra akarták emelni, végül 11 százalékot fogadtak el, majd ez 31 százalék lesz, ami nem volt jó hír a Mol-részvényeseknek – mondta Császár Péter, a KBC Securities elemzője egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. A beruházások után járó kedvezmények levonása után ez azonban 15,5 százalék lehet. Most azonban úgy látszik, hogy csak azok a beruházások számolhatóak el, amelyek új munkahelyeket teremtenek. A Mol esetében ez pedig nem olyan jó helyzet, mert a vállalat inkább karbantartó beruházásokat végez, amely esetében a munkaerő-bővülés nem olyan jelentős.

Kérdésre válaszolva a közműadóval kapcsolatban a KBC részéről elmondták, hogy az immár a nagynyomású vezetékekre nem vonatkozik, amely adó így alapvetően nem érinti a Molt, de ha ez így is lenne, akkor is csak 600 millió forintos tételről lenne szó, ami elenyésző lenne a vállalat számára.

Az INA-kérdés egy nagyon érzékeny terület – mondta az elemző. Sokkal inkább tűnik ez politikai játéknak, semmit egy komoly fenyegetésnek. Valószínűleg nem áll minden részlet rendelkezésre az elemzők számára. Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy a Mol megtartja operatív irányítását az INA felett. Legalábbis ez a gazdasági racionalitás, ám azt nehéz modellezni, hogy egy politikus fejében mi játszódik le. Ezzel együtt a KBC fenntartja az irányítással kapcsolatos véleményét. Hozzátették: az megjegyezhető, hogy a gazdasági helyzet instabilitásának nem jó az akusztikája.

A nyersanyagpiacokra rátérve kifejtették: igen izgalmas, nem megszokott elmúlt tíz év volt ez az árupiacokon. A 19 legfontosabb terméket összegyűjtő CRB Index az említett időszakban hatalmas emelkedést produkált, egy 2007-es visszaeséssel együtt, ám az elmúlt egy évben egy iránykeresésnek mondható fázis alakult ki a piacon – mondta Szűcs Örkény, a KBC Securities derivatív üzletágának vezetője. Hozzátette: mindez több okkal is magyarázható. Az egyik, hogy a piacokra öntött hatalmas pénzmennyiségek egyelőre máshol dolgoznak. A részvénypiacok idén ezért jobban is teljesítettek, mint összességében az árupiacok.

Ezzel együtt voltak nagy nyertesek a nyersanyagpiacon, így a kukorica, vagy a búza is, ezeknek a magyarázata azonban a kedvezőtlen, azaz száraz időjárás. Az sem mellékes, hogy a dollár is erősödött tavaly óta, hiszen az euróval szemben egy éve még 1,35-ös, míg manapság 1,27-es szintek a jellemzőek.

Az olaj esetében az Európában irányadó Brent típus, és az Amerikában meghatározó WTI ára nagyon elvált egymástól. Az előbbi manapság mintegy 110 dolláros hordónkénti jegyzésével 20 dolláros prémiumot tartalmaz a WTI-hez képest. Ráadásul ez az elmúlt hetekben még nőtt is. Szűcs Örkény szerint a következő öt évben egy ereszkedő trend mellett a két olajfajta ára közelít majd egymáshoz.

Ezen az időtávon a Brent ára 90-95 dollár közé esik. Megjegyezte: a piac is markáns esést áraz. A geopolitikai problémák véleménye szerint idővel kiárazódnak a jegyzésből, s ennek is köszönhető majd az ereszkedő trend. Császár Péter megjegyezte, hogy a lassuló világgazdaság is a csökkenő trend irányába mutat. A piac jelenleg olajból jól ellátott, s az elemzők arra számítanak, hogy az olajtermelő kapacitások a következő években emelkednek majd, ami ugyancsak az árcsökkenés irányába hat.