A biztosítók leggyakrabban akkor tagadják meg a kár megtérítését, ha a kárt szenvedett nem dokumentálta megfelelően sem a kátyú helyét, sem az őt ért kárt. A FBAMSZ ezért azt javasolja, hogy az autós készítsen - a helyet is azonosító - fényképeket a kátyúról és az autó sérüléséről is, de legjobb, ha rendőrt hív.

Akkor sem fizet a biztosító, ha a közúton volt abban az időben úthibára figyelmeztető, illetve sebességkorlátozó tábla, amit az autós nem vett figyelembe. Gyakran fordul elő az is, hogy az autós már csak akkor veszi észre a kocsiját ért kárt, amikor már késő, hogy dokumentálja.

A FBMASZ felhívja a figyelmet: a kátyú miatt kárt szenvedett autós a közút kezelőjéhez fordulhat kára megtérítéséért. Az országos utakon ért kárral a Magyar Közút Zrt.-hez, míg a településeken belüli utakon a helyi önkormányzathoz kell fordulni. Kivétel Budapest, ahol a fő- és tömegközlekedési utak kezelője a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., míg a többi út a kerületeké. Az autópályák kezelője pedig az Állami Autópálya Kezelő Zrt.

A szövetség megjegyzi: kézenfekvő lenne a kátyúkár biztosítása, erre azonban széles körben elérhető biztosítás nincs még a piacon. Ilyet csak a KÖBE kínál, azt is kiegészítő biztosításként a saját kötelező felelősségbiztosítása (kgfb) mellé. A casco biztosítás pedig azért nem megoldás, mivel a kátyúkárok általában kisebbek, mint a casco önrésze - teszik hozzá.