Kátyúban a hitelezés
A banki elszámoltatás 17 százalékkal fogja mérsékelni a lakosság devizában fennálló tőketartozását, a GDP-arányos háztartási devizaadósság a 2009-es 20 százalék feletti csúcsról 10 százalék alá süllyed. Ez régiós összevetésben már kezelhető szintet jelent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentéséből.
Az árfolyamrés eltörlése és a tisztességtelen szerződésmódosítások nyomán a háztartások rendszeres törlesztési terhei is érezhetően, átlagosan 20-25 százalékkal mérséklődnek – cseng össze a jegybank becslése a kormányéval.
Itt a csökkenés egyrészt a tőke-előtörlesztésként értelmezett elszámoltatásból származik, ami 16-19 százalékot vesz le az eddigi havi fizetési teherből, míg a tisztességesnek tartott kamatszint visszaállítása további négy-öt százaléknyit faraghat le belőle.
Azt az MNB is elismeri, hogy adós és adós között lényeges különbségek lesznek az elszámoltatás után is. Az eltérések az adós tőketartozását is eltérő módon erodálják majd. Általánosságban az MNB megjegyzi, hogy a frankhitelüket rendben törlesztőknek több mint a fele húsz százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet el. Harminc százaléknál is nagyobb tőkeleírást 13 százalékuk remélhet, tíz százaléknál kevesebb pedig három százalékuknál esedékes.
Rendszerszinten 942milliárd forintos veszteséget hoz a devizahitelek végső rendezése, ebből 783,6 milliárd jut a bankokra, a maradékon a lízingcégek és a többi pénzügyi vállalkozás osztozik.
Lehangoló viszont a gazdaság szereplőinek hitelezéséről szóló statisztika. A sok sebből vérző, de stabilnak nyilvánított hitelintézeti szektor vállalkozó kedve gyenge, a hitelállomány még mindig az egy évvel korábbi alatt van, noha az MNB százmilliárdszám önti ingyen hitelét a kis- és középvállalati szektorra a rendre meghosszabbított növekedési hitelprogrammal.
Ennek keretét újabb ötszázmilliárd forinttal bővítették a közelmúltban. A pénzpumpálás sem folytatható a végtelenségig, ezért az MNB egy eszközkezelőnek titulált „rossz bankot” hoz létre hamarosan, amely tíz éve alatt rendezi a kereskedelmi bankoktól átveendő bedőlt vagy bedőlés előtt álló hiteleket. A kereskedelmi ingatlanhiteleiktől megszabaduló bankok így kisöpörhetik mérlegükből a kockázatos kihelyezéseiket, a bedőlésük esetére képzett céltartalékot pedig felszabadíthatják, és a visszaforgathatják a gazdaságba. A változások és a kölcsönszerződések fair alapokra helyezése átrendezi a piacot.
Bár a sérülékenység átmenetileg nő, utána egy kevesebb szereplőből álló, egészséges, a fenntartható gazdasági növekedést támogató, stabil és jövedelmező bankrendszer alakulhat ki. És verseny is lesz.
Innen már nincs lejjebb – bizonyosodott be az októberi inflációs adatok közreadásával. Az egy évvel korábbihoz képest 0,4 százalékkal csökkenő átlagos árszínvonalat mélyebbre már nem ránthatná sem a világpiaci olajár, sem a rezsicsökkentés. A szeptemberi félszázalékos éves összevetésű áresés volt tehát a mélypont, innen már csak felfelé tör az infláció. A múlt hónapban az élelmiszerárak összességében nem változtak, a tartós fogyasztási cikkeknél volt egy minimális, 0,4 százalékos árcsökkenés, illetve a csekély súllyal latba eső ruházati cikkeknél mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal 0,7 százalékos zsugorodást, de a 14,1 százalékkal olcsóbbá váló háztartási energia a létező összes többi termék és szolgáltatás áremelkedését le tudta nullázni.
