Götz Sándor, a Duna-Express Konzorcium vezetője, aki hat éve foglalkozik a régiós vízi közlekedés terveinek kidolgozásával, elmondta, hogy az új közlekedési törvénytervezet már "nevesíti" ezt az elképzelést, így 2014 elején elindulhatnának az első katamaránok.

A tervek szerint eleinte négy-hatezer, 2020 táján húsz-huszonötezer, később mintegy negyvenezer utast szállítanának naponta a "vízibuszok" a két végpont – északon Visegrád, Kisoroszi és Vác, délen Százhalombatta, Érd és Szigetújfalu környéke – között, útba ejtve a fővárosi dunai kikötőket.

A konzorcium elképzelései szerint néhány év múlva 28 kikötő állna az utasok rendelkezésére, ebből 11 a fővárosi Duna-szakaszon – mondta Götz Sándor, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a BKV jelenlegi kikötőin kívül legalább négy új vízi állomásra lenne szükség; egyre a Batthyány téren, egyre a 4-es metró Fővám téri csatlakozó pontján, és kettőre az M0-ás közelében.

A konzorcium vezetője kiemelte, hogy a katamaránokat egy magyar cég tervezné, gyártaná, illetve működtetné, de, hogy milyen vállalkozásról van szó, és mennyibe kerülne a terv megvalósítása, arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban elmondta, hogy 2014 első negyedévében két hajót állítanának forgalomba, amelyeket egy éven belül további 14-16, egyenként 165 fős befogadó képességű katamarán vízre bocsátása követne.

A menetrendszerű jártok elindulásának egyik fontos feltétele a magántársaság és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti szerződés létrejötte – emelte ki Götz Sándor.

A hajnaltól késő estig közlekedő katamaránok motorját megújuló energiával hajtanák, a "vízibuszok" körülbelül 34,5 kilométeres óránkénti sebességgel szelnék a vizet (ez a csúcsforgalomban araszoló autóbuszok sebességének közel duplája).

Az elképzelések szerint úgynevezett egységes, a katamaránon kívül autóbuszra és villamosra is érvényes jegyeket vezetnének be, de többfajta bérleti konstrukcióban is "gondolkodnak" – közölte a Duna-Express Konzorcium vezetője.