Menekülőre fogták a befektetők: a ciprusi bankbetéteket lefölöző, megsarcoló uniós terv riadalmat váltott ki a pénz- és tőkepiacokon. Az euró idei mélypontjára ért a dollárral szemben, a keresztárfolyam 1,2 százalékos süllyedést követően becsúszott az 1,30-as szint alá, és jelenleg 1,292-nél jár.

Erősödött a japán jen is, méghozzá közel egy százalékot a dollárhoz képest, ott a 94,45-ös szintnél folyik a kereskedés. Az euró vesztesége a jenhez képest 2,3 százalékos, a svájci frankhoz képest csupán 0,8 százalékkal  romlott az árfolyama, elérve a 1,218-as szintet. Ez három hónapos mélypont. Innen jött vissza a jegyzés kora délután 1,2218-ig.

A forint múlt heti mélypontját vette célba, kevéssel tíz óra után a nemzetközi hatások és a tőkemenekítés nyomán értéke 307,17 egységnél járt az euróval szemben, aztán gyorsan 308 fölé, majd a 308,5 közelébe került az árfolyam tizenegy órára. Onnan korrigált vissza délre a 307,4-es szintre, majd háromkor 306-ra. Utoljára 2012 januárjában volt ennyire gyenge a hazai fizetőeszköz – a mindenkori negatív rekordot akkor állította be 324-es árfolyammal. A svájci frank most átlépte a 250 forintos lélektani határt, és 252-nél járt, de a korrekció után sem ment még 250 forint alá.

Elemzők a ciprusi válság következményeire figyelmeztetnek: arra, hogy ha a betéteket bejelentés nélkül durván megsarcolják, akkor ezt ezentúl bárhol büntetlenül meg lehet csinálni. A ciprusiak veszteségénél jóval nagyobb az eszmei veszteség, a bizalom eltüntetése a rendszerből.

A ciprusi megszorítások legsúlyosabban a pénzüket ott parkoltató orosz és brit cégeket és magánszemélyeket érintik, továbbá az ország adóparadicsom jellegét kihasználó más külföldi vállalkozásokat – jegyzik meg elemzésükben az Erste Bank szakértői, rámutatva azonban arra a nemzetközi téren is súlyos következményre, miszerint a betétvédelem azonnali és előzmények nélküli felszámolásával veszélyes vizekre evezett az ország és az intézkedést a tízmilliárd eurós hitelcsomag feltételeként szabó Európai Unió.

Nem a mentés ténye, vagy a 10 milliárd euró a gond elsősorban, hanem a módszer, ahogy további 5,8 milliárd eurót beszed az állam. Befagyasztották a számlákat, és egyszeri adót vetnek ki rá. Mindenkiben felébred a félelem, hogy ez akárhol bekövetkezhet. Ráadásul így 5-6 milliárd eurónyi vagyon el is „tűnik” – írják. Szerintük azonban Ciprus ügye csak ürügyül szolgált arra, hogy a tőzsdéken meginduljon a profitrealizálás, hiszen az indexek gyakorlatilag csúcson vannak, azaz kezdődhet az eladási hullám.

A ciprusi bankbetétekből 5,8 milliárd eurónyi einstandolása nem az egyedüli lépés, emellett jól értesült források szerint 10 százalékponttal emelik a társasági adót is, és bevezetik a kamatadót. A betétbiztosítás gyakorlatilag nem létezik ezentúl Cipruson.

Időközben az is kiderült, hogy az EU csak az 5,8 milliárd eurós saját erőt kérte Ciprustól a tízmilliáros hitelkeret fejében, ám azt már rábízta, hgy ezen belül mely rétegeket mennyire terheli meg. Ezt Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja közölte Berlinben. A lényeg az összegen van – erősítette meg.

A Financial Times szerint a ciprusi kormányzat tanácsadói átszabnák a mértékeket, és a százezer eurós betétig a 6,75 százalékos levonást 3 százalékra mérsélkelnék, míg a tízszázalékos sarc a félmillióig terjedő megtakarításokat sújtaná, efelett azonban 15 százalékos lenne az elvonás. Ez nyilván nem tetszene a Kremlnek, mint ahogy a teljes terv Vlagyimir Putyin szerint fércmunka, igazságtalan, veszélyes és elhibázott.

Az orosz elnök kifakadása nem véletlen, hiszen csekély 31 milliárd dollárnyi orosz pénz pihen ciprusi bankszámlákon a Moody’s Investors Services hitelminősítő adatai szerint. Ez a 24 milliárd eurónak megfelelő összeg a 68,4 milliárdos betétállomány 35 százalékát adja, innen nézve tehát érthető az oroszok felháborodása. A betétállományban durván 60 százalék a ciprusi cégek és magánszemélyek részaránya. A bankok a mai ünnepnap (a betétesek számára gyásznap) után még holnap is zárva tarthatnak. 

Bár Ciprus az euróövezeti GDP kevesebb mint fél százalékát adja csupán, bedőlése a 2009-es görög csődhöz hasonló folyamatokat indít el a piacokon, mert rávilágít arra, hogy az adósságválság főszereplőinél, így a spanyoloknál, portugáloknál, íreknél és az olaszoknál sem zárható ki, hogy egyszer hasonló eszközök bevetésével probáljanak megoldást találni a problémákra. Magyarán: a betétesek pénze nincs biztonságban, és ez nagyon rossz üzenet mindenki számára.

Az Equilornál is a következményekre hívják fel inkább a figyelmet, mert szerintük ezzel a döntéshozók átlépték a Rubicont, s bár a politikusok szerint hasonló lépésre nem kell számítani Európa más országaiban – a befektetői és betétesi bizalom tekintetében viszont ez egy komoly érvágást jelent. A pánik még megelőzhető, de az új játékszabályok a vártnál is komolyabb társadalmi ellenállásba ütközhetnek, hiszen valakinek állnia kell a cechet – jegyzik meg.   

Rámutatnak arra, hogy Ciprussal szemben például Portugáliával nem voltak annyira szőrösszívűek a brüsszeli döntéshozók, hiszen esetében éppen a sokadik haladékot adják a költségvetési deficit leszorítására. A legújabb feltételek szerint 2014 helyett 2015-re kell elérni az országnak a 3 százalékos lélektani szintet. Ráadásul az idei évre várt 4,5 százalékos deficit egy százalékkal, a jövő évi 2,5 százalékos pedig 1,5 százalékkal lesz magasabb.

A hét az ázsiai tőzsdéken indult, ott az irányadó mutatók közül az MSCI Asia Pacific Index 1,8 százalékos veszteséget szenvedett. A tokiói Nikkei 2,7 százalékot esett, erre május óta nem volt példa. Különösen az exportra termelő japán gyártók szenvedtek, a Toyota és a Sony 3,3 százalékot meghaladóan gyengült, elsősorban a jen felértékelődésére, s exportlehetőségeik ezzel kapcsolatos beszűkülésére, megdrágulására adott válaszul. A hongkongi Hang Seng Index zárásban 2,3 százalékos visszaesést mutatott.

Az európai nyitás sem volt sikertörténet, a Bloomberg adatai szerint az Euro Stoxx 50 Index 2,6 százalékos mínuszban kezdte a napot, azaz mindenütt a ciprusi válság tovaterjedő hatásaitól való félelmek szabják meg a kereskedés irányát.

A londoni FTSE 1,82 százalékos, a frankfurti DAX 1,55 százalékos, míg a párizsi CAC 1,98 százalékos mínuszban állt a nyitás utáni percben. Délutánra az indexek korrigáltak, de még mindig mínuszban vannak. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 165 pontos csökkenéssel, 18.189 ponton nyitott. Ez 0,9 százalékkal alacsonyabb a csütörtöki záró értéknél.

A BUX index három órakor 1,56 százalékos mínuszban volt, köszönhetően az OTP árfolyam 3,66 százalékos esésének, a bankpapírral ekkor 4480 forinton kereskedtek. A Mol és a Magyar Telekom viszont tartani tudta árfolyamát, így a BUX-ot gyakorlatilag az egész európai bankszektort mélybe húzó ciprusi események nyomták le.

Az árupiacokon sincsen nyugalom: az Amerikában irányadó West Texas Intermediate olajfajta jegyzése háromhetes mélypontjára ért, 1,31 százalékos esést szenvedett a kurzus, így az olaj hordójáért 92,14 dollárt kérnek a piacon. Az örök menedékként szolgáló arany viszont 1,1 százalékkal drágult, délután unciájával 1609 dolláron kereskednek Londonban.