Új, az uniós pályázatokhoz kapcsolódó Széchenyi-kártya hiteleket vezetett be, a piacon elsőként az UniCredit Bank. A Széchenyi önerő kiegészítő hitel és a Széchenyi támogatást megelőlegező hitel, mint a nevük is mutatja, egyrészt az uniós pályázatoknál elvárt önerő, illetve – mivel ezek utófinanszírozású források – a beruházás, fejlesztés megvalósításához nyújtanak segítséget addig, míg a megítélt összeget a nyertes kis- és közepes vállalkozások (kkv) megkapják.

Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta: számottevő külső forrásra most csak az uniós pályázatokból számíthatnak a kkv-k, ám az elhúzódó válság kivéreztette a gazdaságot, a cégek felélték tartalékaikat, a tőkehiányos vállalkozások pedig gyakran nem tudják előteremteni az ahhoz szükséges összegeket, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjanak.

Az uniós pályázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a pénzek kiosztásában főszerepet vállaló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eléggé aktív a pályázatok létrehozásában és meghirdetésében, de sok idő nincs, mert ha jövő év februárjáig, márciusáig nem írják ki a pályázatokat, akkor vissza kell adni a pénzt az uniónak. Ez luxus lenne, és befolyásolná a következő hét évről szóló tárgyalásokat is – fogalmazott.

Az uniós pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatokról szólva megjegyezte: nem lehet a vállalkozásokat állandóan beruházásokra ösztönözni. A válságban a vállalkozásoknak nem az a fő gondjuk, hogy nyolc év múlva mit fognak csinálni, hanem hogy túlélik-e a következő három hónapot. "Válságálló, túlélő felszerelésre van szüksége egy hazai vállalkozásnak, s nem tíz-húszéves fényes jövő ígéretére" – mondta.

Az uniós pénzek felhasználása evidens magyar érdek, a Kavosz ennek megfelelően dolgozta ki a termékeket. Jó lenne, ha a többi bank is követné az UniCredit példáját, mert a mostani válságos helyzetben ilyen termékekkel lehet aktivizálni a pénzeket – mondta.

Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója kifejtette: az Európai Unióban évek óta a kis- és középvállalkozások hozzák létre a munkahelyek több mint 80 százalékát, míg Magyarországon ez az arány mindössze 30 százalék. Az UniCredit mindig figyelt arra, hogy a kkv-portfólió nőjön, ez még a válság időszakában is így volt – hangsúlyozta.

Elmondta: számára nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozók önbizalmát növeljék egy ilyen lehetőséggel. Úgy vélekedett, annak, hogy ez összekötődik az európai uniós források felhasználásával, társadalmi jelentősége van. "Vérzik a szívem, amikor arról beszélünk, hogy Európa gyarmata vagyunk" – mondta, hozzátéve: bármilyen cash-flowt nézünk meg, az úgynevezett gyarmatba több pénz áramlik be, mint a "gyarmatból" kifelé. Tehát ez egy rendkívül különleges gyarmatszerep, mert mind a tőkebeáramlást, mind a profitrepatriálást, mind az európai uniós költségeket nézve Magyarország egyértelműen pozitívan jön ki.

Krisán László egy kérdésre válaszolva elmondta: nem tartja problémának, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a napokban hasonló konstrukciókkal állt elő, mint a most induló két új Széchenyi-kártya termék. A gazdaságnak szüksége van a forrásokra, ezért az lenne jó, ha több ilyen kezdeményezés, program is indulna. Az MFB szintén most indított áfa-megelőlegező hitelét olyan ötletnek tartotta, melyet nekik is érdemes megvizsgálni, hogy esetleg a későbbiekben egy hasonló konstrukcióval bővítsék a programot.