Lecsapott a bankokra a GVH
Csütörtök reggel előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemlét – házkutatást – tartott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartell-irodája több hazai nagybanknál. A GVH közleményben tudatta: eljárást indított az OTP Bank, az Erste Bank Hungary, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB Bank, az Unicredit Bank Hungary és a Fundamenta-Lakáskassza ellen.
A GVH azért indított eljárást, mert észlelte, hogy a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet szeptember 22. után, egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal) megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata az, hogy a bankok erről egymással megállapodtak, azaz kartelleztek.
A GVH-nál elmondták: a hivatal október elején több piaci forrásból – ez jelenthet informátort, vagy a kartellben részt vevő céget – értesült a valószínűsíthető kartell létéről, majd ezt a gyanút a GVH saját belső piacelemzése is megerősítette. A GVH-nál ugyanakkor elmondták: a bejelentők között volt Rogán Antal is, aki október elején már egy sajtótájékoztatón valószínűsítette, hogy az itteni bankok kartellbe tömörültek. Arra a kérdésre, hogy miért most lépett akcióba a GVH, a hivatalnál elmondták: az októberi bejelentések után hosszú időbe telt a rajtaütés megszervezése, illetve az előzetes adatgyűjtés.
A GVH szerint a feltételezett megállapodás értelmében a bankok a devizahitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét. A GVH tudomására jutott információk szerint a fenti megállapodáshoz kapcsolódóan valószínűsíthető egy a termékek elérhetőségét korlátozó megállapodás a Fundamenta-Lakáskassza és a kereskedelmi bankok között is. A magatartás következtében az ügyfelek magasabb árat kényszerülnek fizetni a hiteltermékekért, illetve bizonyos ügyfelek számára korlátozódik az elérhető termékek köre.
A GVH gyanúja szerint a fenti magatartásukkal az eljárás alá vont pénzintézetek feltételezhetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabály (versenytörvény) versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle lehetőségét a GVH számára a versenytörvény biztosítja. A versenytörvény rendelkezései értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.
A helyszíni szemle során a GVH munkatársai – gyakran rendőri segítséggel – jellemzően adathordozókat, így naptárakat, laptopokat, illetve szervereket vizsgálnak meg.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a hat bank és a lakástakarék a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul – szögezi le közleményében a GVH. A törvény szerint az ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal szintén hat hónappal meghosszabbítható.
A Magyar Bankszövetség szerint "a kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a devizahitelezéssel kapcsolatos megállapodási szándékot és hozzáállást". Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke, a bankszövetség tárgyaló delegációjának vezetője így reagált arra a hírre, hogy a GVH kartellvizsgálatot indított hét banknál.
A közlemény rögzíti: a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Bankszövetség november 3-án megállapodott arról, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos feladatokat egymással egyeztetve, a Bankszövetség szakmai javaslatán elindulva oldják meg. A felek megállapodtak abban, hogy ezen teljes időszakban biztosítják a kiegyensúlyozott és nyugodt tárgyalási hátteret és tartózkodnak minden további lépéstől. A szakmai tárgyalássorozat a napokban kezdődik.
A közleményt jegyző Gyuris Dániel felhívja a figyelmet arra, hogy a november 3-i "tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást". Az egyeztetésre időzített további, új jogszabályok elfogadása, kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a megállapodási szándékot és hozzáállást.
Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke kedden a Bankszektor 2011. konferencián bejelentette: a bankrendszer öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni. A Bankszövetség alelnöke a megállapodás részének tekinti azt is, hogy a végtörlesztésre vonatkozó szabályok a következő két évben stabilak maradjanak, azaz ne változzanak.
Az OTP-nél kérdfésünkre megerősítették, hogy a GVH helyszíni szemlét tartott a bank több helyiségében. A vizsgálat célja magyarországi bankok, köztük az OTP által végrehajtott forint-hitel kamatemelések vélelmezett összehangoltságának tisztázása. Az OTP mindenben együttműködik a hatósággal, de a leghatározottabban visszautasítja a vizsgálat alapját képező vádat.
Október elején Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy felmerült a gyanú: a bankok kartelleztek – összehangolták lépéseiket –, amikor a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének engedélyezése után megemelték forinthiteleik kamatát. Rogán Antal ezért a GVH és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökét is törvényességi vizsgálatra kérte.
A fideszes képviselő elmondta: több hitelintézet szinte azonos időben úgy döntött a forintalapú kölcsönök drágításáról, hogy a jegybanki alapkamat időközben nem emelkedett, és forrásszűke sincs. Szerinte a jelek arra mutatnak, hogy egyes bankok szándékosan túlárazzák a forinthiteleket, és arra törekednek, hogy "a végtörlesztés lehetősége ne legyen lehetőség, vagy csak nagyon keveseknek". Hozzátette: számítottak ellenállásra a végtörlesztés miatt, de ellenlépéseket a bankok csak a jogszabályok betartásával tehetnek, ám a forinthitelek drágítása, a forinthitelpiac lezárásának szándéka nem tartozik ebbe a körbe, a hitelek drágítására a "végtörlesztés és az esetlegesen abból következő veszteség erre nem szolgáltat alapot".
Arra, hogy milyen eszközei vannak az államnak abban az esetben, ha a banki kartellezés gyanúja nem igazolódik, Rogán akkor azt mondta: "elmúltak azok az idők, amikor a bankrendszer szereplői tetszésük és kedvük szerint, egyoldalúan változtathattak a szerződéses feltételeken, hitelkondíciókon". A bizonyítékokat firtató kérdésre úgy felelt: nem lát elfogadható magyarázatot az egyidejű kamatemelésre, a vizsgálatot azonban a versenyhivatalnak kell lefolytatnia, a bizonyítékokat nekik kell előkeríteniük. – A GVH-nak minden eszköze megvan arra, hogy a bankok egymás közötti levelezését és a bankszövetség ülésein elhangzottakat érdemben megvizsgálja – fogalmazott.
A lapunknak akkor nyilatkozó egyik banki szakértő úgy fogalmazott: a kamatemeléseknek valójában az a magyarázata, hogy a bankok azt vizsgálják, mire lehet számítani a következő hónapokban. Így a magyar államadósság várható leminősítését, amit több hitelintézet is kilátásba helyezett, márpedig ez automatikusan maga után vonja a bankok leminősítését is. A bankok forrásszerzési költségeit az is drágítja, hogy két éve nem látott magasságokban jár a magyar országkockázat. Mindezek mellett egyre nagyobb az esélye annak is, hogy a jegybank kamatot emel, ami szintén növeli a hitelintézetek költségeit.
