Immár a 200 négyzetméter alatti irodák hódítanak: a tavaly kibérelt irodák fele 100 és 200 négyzetméter közötti alapterületű volt – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó legfrissebb elemzéséből. Míg 2012-ben a budapesti irodapiaci ügyletek 42 százalékát tették ki a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű irodák, addig tavaly a 745 tranzakciónak már a fele esett ebbe a kategóriába.

A még kisebb, 100 négyzetmétert el nem érő irodák iránti igény gyakorlatilag megduplázódott egy év alatt, az arányuk pedig az összes tranzakción belül 19 százalékról 26 százalékra nőtt.

A kisebb irodákat főként azok a hajdani kis cégek bérlik, akik az évek során gyarapodtak, de eddig még nem nyitottak saját irodát. Másrészt azok, akik most rákényszerülnek költségeik csökkentésére és emiatt kisebb helyre költöznek.
A kisebb alapterületű irodáknak eleve alacsonyabbak a kiépítési, kialakítási költségeik, és az utánuk járó rezsiköltségek is.

A közeljövőben főleg az IT-szektorban, egészségiparban és kereskedelemben tevékenykedő cégek esetében lehet a kis irodák iránti érdeklődés fokozódására számítani – mondta Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője. Az Üllői út Kálvin tér és Liszt Ferenc repülőtér között húzódó, úgynevezett reptéri tengelyen lévő kis irodák pedig a légi ipar és közlekedéstechnológia területén tevékenykedő cégek számára megnyerőek.

A növekvő keresletre a kínálati oldal is elkezdett rugalmasabban reagálni. Korábban a bérbeadók általában 250-300 négyzetméter alatt nem igazán alakítottak ki különálló irodákat, mára azonban több nagy irodaház osztja fel területét kisebb részekre – állapítja meg Tilki Róbert, a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A hatékony felosztás azonban csak olyan irodaházban valósulhat meg, aminek alaprajza engedi azt és lehetővé teszi azt is, hogy a kis irodák külön kapják meg közüzemi számláikat.